Csaknem kétezer kárbejelentés érkezett augusztus első napjaiban az Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.-hez, a hétvégi viharkár elérheti a 650 millió forintot – tájékoztatta a társaság vasárnap az MTI-t. A július utolsó heteit és augusztus első hetét érintő viharok és kisebb-nagyobb jégverések összesen 7 ezer bejelentett káresetet eredményeztek, ezek azonban meg sem közelítik azokat, amelyeket a világ legpusztítóbb viharai okoztak.
10. A Tri-State Tornádó
Az Egyesült Államok középső síksági régiójában – amelyet „Tornádó-völgynek” is neveznek – a világon a legnagyobb gyakorisággal fordulnak elő tornádók. Ezek a forgószelek rendszeresen temérdek kárt és halálesetet okoznak, ám az összes pusztító forgószél közül egy különösen kiemelkedik.
A Tri-State Tornádó 1925. március 18-án Missouri délkeleti részén söpört végig, majd elérte Illinois déli csücskét, mielőtt Indiana alsó részén szétoszlott. Ez az útvonal összesen 352 kilométer, amelyet a tornádó mindössze három és fél óra alatt tett meg.
A tipikus tornádók 150-600 méter szélesek és körülbelül 45 km/órás sebességgel mozognak. Nagyvonalú becslések szerint átlagosan 10 kilométert tesznek meg, mielőtt feloszlanak. Ezzel szemben a Tri-State Tornádó átlagosan 100 km/órás sebességet ért el, és a csúcssebessége 117 km/óra volt. Több mint 36-szor akkora területet borított be, mint egy átlagos tornádó.
A Tri-State összesen 695 ember életét vette el, ebből 234-et az illinois-i Murphysboro városában, amivel a Tri-State lett az egyetlen városban a legtöbb halálos áldozatot követelő forgószél. A halálos áldozatokon kívül 2027 ember sérült meg a pusztító viharban és közel 15 ezer otthon semmisült meg teljesen.
9. Daulatpur-Saturia, Banglades Tornádó
A természeti katasztrófák súlyosságát gyakran növeli az, hogy olyan területen következnek be, ahol a szegénységből adódóan rosszak az épületek minőségei és lassú az információáramlás, aminek következtében a lakosok nem képesek időben fedezékbe vonulni. Így volt ez a Banglades Tornádó esetében is.
1989. április 26-án tornádó csapott le a Daulatpur-Saturia nevű tornádó a világ egyik legsűrűbben lakott országára. Daulatpur térségéből indult el a forgószél és kelet felé a súlyos szárazság sújtotta Saturia és Manikganj Sadar területén keresztül söpört végig. Bár időtartama és kiterjedése nem volt különösen nagy, a forgószél 6 négyzetkilométer sugarú körben minden építményt megsemmisített.
Rövid tombolása alatt a Bangalades Tornádó 20 falut pusztított el, miközben jégesőt hozott magával. A vihar közel 1300 halálos áldozatot követelt, amivel az ország történelmének leghalálosabb tornádója lett.
Az esemény különösen ironikus, ugyanis pár órával a pusztító vihar előtt Hussain Muhammad Ershad akkori elnök felszólította a nemzetet, hogy imádkozzanak esőért a korábbi szárazság miatt.
8. Katrina Hurrikán
Habár a Katrina halálos áldozatainak száma nem döntött rekordokat, a vihar pénzügyi hatásai összehasonlíthatatlanok voltak minden korábbi katasztrófával és örökre átformálta New Orleanst.
Az Atlanti-óceánon 2005 augusztusában indult útjára a Katrina és Florida déli részén söpört végig. A nyílt vizekre visszatérve a Katrina 5-ös kategóriájú hurrikánná erősödött, amely a lehető legmagasabb a Saffir-Simpson besorolás alapján. A partraérést megelőző órákban némileg enyhült, és 3-as kategóriájú viharrá vált.
Legaktívabb időszakában 249 km/órás sebességű tartós szelet produkált, azonban a legnagyobb károkat a forgószél által generált hullámok okozták.
A Katrina viharhullámai egyes helyeken csaknem 9 méter magasra emelkedtek. A szélsőséges viharhullámok és az idővel meggyengült gátak kombinációja súlyos áradásokat okozott New Orleansban és a környező településeken. Egy ponton New Orleans nagyjából 80 százaléka víz alatt állt – helyenként 6 méteres mélységig – és 43 napba telt, mire az áradás utolsó része is levonult.
A tönkrement munkahelyek, a megsemmisült gyárak és lakóépületek okozta anyagi kiesések a becslések szerint összesen 200 milliárd dollárra rúgnak. Szemléltetésképpen Magyarország 2021-es éves GDP-je 181 milliárd dollár volt.
7. Az iráni hóvihar
Négy év szárazság után Irán kétségbeesetten vágyhatott a vízre, bármilyen formában – kivéve abban a formában, amelyben végül megérkezett. 1972 februárjában egy héten keresztül tartó hóvihar érte el az országot.
A vihar 3-8 méteres havat zúdított Északnyugat-, Közép- és Dél-Irán külső területeire, elvágva az utakat, kábeleket és telefonvonalakat. Az ország egyik területén a vihar 4000 falusi lakost rejtett fagyos takaró alá, máshol pedig két hatalmas lavina 8 ezer embert temetett el.
A hőmérséklet mínusz 25 fokig zuhant, ami megfagyasztotta a csöveket, ami így tovább súlyosbította a vízhiányt. Az elszigetelt, hófödte völgyekben influenza terjedt, és egyes területeken megközelítette a 100 százalékos fertőzési arányt. A halálos áldozatok száma megközelítette a 6 ezret.
6. A Galveston-i vihar
1900. szeptember 8-án a texasi Galveston bibliai méretű viharral dacolt, amelyet a valaha volt leghalálosabb természeti katasztrófaként tartanak számon az Egyesült Államok területén. A vihar előtti napon a Mexikói-öbölben, Texas partjainál fekvő szigetváros 37 ezer lakosú és fényes gazdasági kilátásokkal rendelkező hely volt – másnapra a lakosság száma 31 ezerre csökkent és a város több millió dolláros kárt szenvedett.
Egy hurrikán – a becslések szerint 4-es kategóriájú – csapott le a védtelen, alacsonyan fekvő szigetre, hatalmas pusztítást okozva. A kutatók egyöntetű véleménye szerint a galvestoni halálos áldozatok száma 8 ezer és 10 ezer fő között mozog, egyes becslések szerint ez a szám 6 ezer és 12 ezer közé tehető. Még a következő év februárjában is mosott partra maradványokat a víz.
5. Mitch Hurrikán
Ha a viharok súlyosságát életekben, vagyontárgyakban és a helyreállítás nehézségeiben mérjük, akkor a Mitch Hurrikán minden tekintetben az egyik legsúlyosabb forgószél, amely valaha is lecsapott a szárazföldre.
1998. október 26-án a Mitch 5-ös kategóriájú hurrikánként csapódott le Honduras északkeleti partvidékére. A vihar elérte a 180 kilométer/órás szélcsúcsot és elárasztotta Közép-Amerika nagy részét, villámárvizekkel, lavinákkal és sárcsuszamlásokkal, amelyek különösen Hondurasban pusztítottak. Miután trópusi vihar szintre mérséklődött, november 5-én elérte Floridát, majd az Atlanti-óceán felett elhalt.
A vihar több mint 11 ezer ember életét követelte, de még ennél is súlyosabb gondokat okozott Hondurasban. Az ország már ezelőtt is a világ egyik legszegényebb és legeladósodottabb országa volt, de a vihar elpusztította az addigi infrastruktúrát és ültetvényeket is. Emiatt évekig tartott, mire Honduras talpra tudott állni a katasztrófából.
4. Az 1780-as Nagy Hurrikán
Az 1780-as Nagy Hurrikán pusztító halálos áldozatainak száma még a Mitch hurrikánét is meghaladja. Október 10. és 16. között becslések szerint 22 ezer ember vesztette életét a Karib-tenger keleti részén. A legtöbb áldozat Martinique, St. Eustatius és Barbados szigetén volt. A becsült halálos áldozatokon túl még több ezer francia és brit tengerész meghalt, akiket hajóikon ért el a vihar.
A vihar pontos ereje nem ismert, de az anekdotikus bizonyítékok alapján arra következtetnek, hogy a Nagy Hurrikán 5-ös kategóriájú volt, több mint 320 kilométer/órás széllel. Szemtanúk leírásai alapján a vihar teljes erődöket és kőépületeket repített a magasba és semmisített meg.
3. A Vargas-tragédia
Az 1999. decemberében történt venezuelai tragédia jól mutatja, hogy a súlyos esőzések milyen láncreakciót képesek elindítani. A Vargas partvidékén december 14-16 között egy vihar egy teljes évnyi csapadék mennyiségét zúdította a Sierra de Avila-hegység függőleges lejtőire Caracastól északra, ami a világtörténelem legsúlyosabb földcsuszamlásait idézte elő.
A pusztítás közel 9 ezer lakóépületet semmisített meg, tönkretette az utakat, a telefon- és villanyvezetékeket, a víz- és csatornarendszereket. Becslések szerint 30 ezer ember életét követelte a vihar, de csak 1000 holttestet találtak meg.
2. Bhola Ciklon
Egy évvel azelőtt, hogy Banglades függetlenné vált, az országon végigsöpört egy ciklon. Az 1970-es Bhola névre keresztelt vihar a világtörténelem egyik legsúlyosabb katasztrófájának bizonyult, annak ellenére, hogy csak 3-as kategóriájúnak tekintik a tudósok.
A halálos áldozatok számát 300 ezer és 1 millió fő közé becsülik. A szám azért ilyen hihetetlen, mert térség az egyik legtermékenyebb termőföld a világon, mivel számos folyó iszapot és tápanyagot juttat a talajba, emiatt a régió a világ legsűrűbben lakott területei közé tartozik.
A tudósok által „csak” 3-as kategóriájúnak besorolt vihar továbbá azért volt képes ennyi áldozatot szedni, mert az ország nagy része alig emelkedik a tengerszint fölé, illetve a folyók és a partvonal elhelyezkedéséből adódóan a víz a szárazföld belsejébe vonódik, ami növeli az áradások valószínűségét és súlyosságát.
1. Nina szupertájfun
A civilizáció hajnalától napjainkig az árvizek több emberéletet követeltek és nagyobb pusztítást végeztek, mint bármely más természeti erő. Ugyanazok a folyók, amelyek az életet kínálják, egy árvíz idején képesek eltörölni a tőlük függő embereket.
Az 1975-ös Nina pusztító erejét nem a szelei, hanem az általa kiváltott katasztrofális áradások okozták. A tájfun erejének nagy részét Tajvan középső hegyvonulatának átszelésére fordította, és trópusi viharrá gyengült, mire elérte Kínát. Miközben a szárazföld fölött megrekedt, a Nina 24 óra alatt 1060 milliméter esőt zúdított a térségre – egy évnyi csapadékot adott le egy nap alatt Közép-Kínában. Az özönvíz összeomlasztotta a Banqiao gátat és annak átszakadása több mint 60 másik gátat is lerombolt.
Ahogy a gátak áttörtek, egy 10 kilométer széles, 3-7 méter magas hullám söpört végig a szárazföldön közel 50 km/órás sebességgel. A hullám 55 kilométer hosszú és 15 kilométer széles területet pusztított el teljesen. Az áradások 26 ezer ember halálát okozták közvetlenül, de további 200 ezer ember életét követelték az áradás okozta éhínségek és járványok.
A Nina összesen 6 millió épületet pusztított el, ami 11 millió ember életét érintette.
(Borítókép: Áradás a Qiantangjiang folyónál. Fotó: GettyImages)