Lascaux-barlang
A világ egyik legértékesebb kincsének számít a Franciaországban található Lascaux-barlang. A világörökség részének számító járatokban olyan őskori festmények találhatóak, amelyek legalább 17 ezer évvel ezelőtt készültek.
A paleolitikus festmények sorozatán elsősorban emberek és állatok láthatóak.
A barlangot 1940-ben találták meg és 1963-ig nyitva volt a nagyközönség számára, azonban el kellett zárni a területet a látogatók elől a festmények védelme érdekében.
Ilha da Queimada Grande, Kígyósziget
A Kígyósziget nem meglepő módon arról, híres, hogy több ezer mérgeskígyó lakja. Egyetlen épeszű ember sem kockáztatná meg, hogy belépjen erre a brazil szigetre, de ha valaki mégis erre adná a fejét, az sem teheti be a lábát az Ilha da Queimada Grande erdeibe, ugyanis a brazil kormány törvényileg is tiltja, hogy bárki odamerészkedjen.
A számítások szerint közel 4000 arany lándzsakígyó tanyázik a szigeten, amely az egyik legmérgezőbb kígyófajta a Földön.
Érdekesség, hogy a kígyók nem megszállták a szigetet, hanem csak ott ragadtak a tudósok szerint, akkor amikor a tengerszint emelkedése elárasztotta a földnyelvet, ami korábban összekötötte a szigetet a szárazfölddel.
Surtsey
Az Izland partjainál fekvő Surtsey egy négy évig tartó vulkánkitörés következtében jött létre az 1960-as években. A geológusok szerint ez a világ legfiatalabb szigete.
Surtsey teljesen le van zárva a civilek elől, csak tudósok látogathatják, mert attól tartanak, hogy az emberi behatolás felborítaná a még zajló ökológiai folyamatokat. Jelenleg a sziget számos zuzmó-, gomba- és madárfajnak, valamint 335 gerinctelen állatfajnak ad otthont.
Spitzbergák Nemzetközi Magbunker, Végítélet páncélterem
Spitzbergák Nemzetközi Magbunker a sarkvidéki Svalbard szigetcsoport közepén található Norvégiában. A 2006-ban létesített építmény egy atomtámadást is kibír és több mint kétmilliárd magot őriz a belsejében.
Ezt a speciálisan őrzött épületet azért hozták létre, hogy egy esetleges apokalipszis esetén lehetséges legyen a föld növényeinek újratelepítése.
A világ minden szegletéből küldenek ide magokat megőrzésre, de civil ember nem teheti be a lábát az épületkomplexumba.
Qin Shi Huang sírja
Kína első császárának, Csin Si Huangnak a mauzóleuma több mint 2000 éve rejtőzik egy piramis alatt. A sírkamra Kína történetének egyik legnagyobb felfedezése, de még mindig sok rejtély övezi, ugyanis még a tudósok elől is elzárta a kínai kormány.
Úgy vélik, hogy a sírhelyen számos olyan dolgot hagytak hátra, amelyre az uralkodónak szüksége van a túlvilágon, ezért megtiltották Csin Si Huang sírjának feltárását.
(Borítókép: Qin Shi Huang sírja. Fotó: GettyImages)