Az állatvilágban is léteznek örökzöld dizájnok, a krokodilok például alig változtak az elmúlt 200 millió évben, de ugyanez elmondható több egysejtűről, valamint tengeri élőlényről is. Nézzük, hogy melyek azok a fajok, amelyek az idők kezdete óta a Földön élhetnek!
Bordásmedúzák (Ctenophora)
Egy friss kutatás eredménye szerint a bordásmedúzák lehettek az első többsejtű állatok a Földön. Ezen élőlények a medúzákat is magába foglaló csalánozóktól külön törzset alkotnak.
Az összes állat legutóbbi közös ősei valószínűleg 600 vagy 700 millió évvel ezelőtt éltek.
Nehéz megmondani, hogy milyenek lehettek, mert lágy testű állatok voltak, és nem hagytak közvetlen fosszilis nyomokat. Az élő állatok közötti összehasonlítások segítségével azonban megismerhetjük őket” – mondta Daniel Rokhsa biológus, aki csoportjával azt próbálja bizonyítani, hogy a medúzák előbb voltak, mint a szivacsok.
Pajzsos rákok (Triopsidae)
A Guinness Rekordok Könyve tudni véli, melyik a „legrégebb óta létező élőlény”. A híres könyv szerkesztői 2010-ben ezt a címet a nyári pajzsosráknak (Triops cancriformis) ítélték oda. Ezek a rákszerű lények már a triász időszakban (nagyjából 200-250 millió évvel ezelőtt) is léteztek, fosszíliáik pont úgy néznek ki, mint a kortárs pajzsosrákok. Hiába hasonló azonban a triászkori és a mostani pajzsosrákok külcsínye, az elmúlt évek DNS-kutatásai szerint az evolúció sokat változtatott a belsőn.
Tetraphalerus bruchi
A fenyőfák kérgében, a törzsek repedéseiben élő, éjszakai bogár,
a Tetraphalerus bruchi családfája 200 millió évre is visszavezethető.
Tudományos vizsgálatok igazolták, hogy a ma is élő kisméretű bogár testfelépítése mindenben megegyezik a földtörténet középidejében élt ősével, azaz körülbelül 200 millió éve változatlanul maradt fenn, viszont a genomjában (vagyis belső összetételében) vannak különbségek. Ezek a miniatűr állatok egyébként nagyon ritkák: a szaporodáshoz nélkülözhetetlen hím és nőstény példányok találkozásának is kicsi az esélye, ezért a kihalás szélén állnak.
Bojtosúszós maradványhal (Latimeria chalumnae)
Erről a fajról egészen 1938-ig azt gondolták, hogy 66 millió éve kihalt és nem él több egyede. Ebben az évben 300 méteres mélységből kifogtak egyet és megkezdődött a kutatásuk. A hasonlóság a bojtosúszós maradványhal esetében is kísérteties volt a 400 millió évvel ezelőtti fosszíliákhoz képest. Egy 2010-es tanulmány szerint azonban a bojtosúszójú halak mai kiadása az elmúlt 20-30 millió évben fejlődött ki. 1989-től szigorúan védett, a kihalás szélén álló fajjá nyilvánították, tilos minden kereskedelmi célú halászata.
Az élő fosszíliának is nevezett halak populációja egy 1998-as felmérés mindössze 500 egyedet számlál.
A tudomány jelen állása szerint nem lehet megmondani továbbra sem biztosan, hogy mely fajok élnek a legrégebb óta a Földön, ugyanis a válaszhoz ismerni kellene az összes ma élő faj evolúciós múltját. A fenti fajok erős versenyzők, de biztosan esetükben is csak annyit lehet mondani, hogy az evolúciós változás lassú volt és kevésbé látványos.
(Borítókép: Bojtosúszós maradványhal. Illusztráció: slowmotiongli/Getty)