Vannak olyan festők, akik reális képet alkottak magukról és vannak, akik nárcisztikus módon álltak saját magukról készített festményeikhez.

Frida Kahlo

Az 1907-ben született mexikói festő a 20. századi festészet egyik legemblematikusabb alakja. Frida Kahlo összesen 143 festményt készített, amikből 55 önarckép. A művésznő elsősorban a magáról készített alkotásainak köszönhette hírnevét.

Sokan Kahlót szürrealistának tekintik, de ez nem egyértelmű. Míg a szürrealisták az álmok homályos értelmű jelképeit használták festményeiken, s olykor teljesen elszakadtak a valóságtól, Kahlo szimbólumai általában könnyen megfejthetők, s utalnak a művész életének azon szakaszára, amelyben a mű született.

„Frida Kahlo életét és munkásságát nem lehet megmagyarázni anélkül, hogy figyelembe ne vennék, hogy több mint száz évvel ezelőtt Mexikóban egy forradalom vette kezdetét, és az ország olyan liberális célországgá változott, amely a világ minden tájáról művészeket, írókat, fotósokat és filmkészítőket vonzott magához, egy olyan időszakban, amely Mexikó kulturális újjászületéseként ismert” – áradozott róla David Nájer Mexikó budapesti nagykövete a festőnő magyar kiállításának megnyitóján 2018-ban.

Vincent van Gogh

Az 1853-ban született holland festőművészt, a posztimpresszionizmus egyik legnagyobb alakját valószínűleg senkinek sem kell bemutatni, ahogyan valószínűleg önarcképével is találkozott már mindenki.

Van Gogh hagyatéka nagyjából 850 festményből és ugyanennyi rajzból áll. Az elképesztő mennyiségű fennmaradt festmény ellenére a kutatók azonban úgy vélik, hogy műveinek egy jelentős része megsemmisült. Erre utal az is, hogy a La Tambourin színház felszámolásakor – ahol képeit kiállította – alkotásai közül többet kidobtak, amit megtartottak, azokat is vakkeretnek szánták.

2006. december 2. és 2007. április 1. között a Szépművészeti Múzeum Vincent van Gogh műveiből rendezett kiállítást. A tárlat hivatalosan csak március 20-áig lett volna látogatható, de a rendkívül nagy érdeklődésre való tekintettel az időtartamot két héttel meghosszabbították. A kiállítás hatalmas siker volt, több mint 480 000 látogatót vonzott.

Paul Gauguin

Eugène Henri Paul Gauguin 1848-ban született Párizsban. A francia festő, hasonlóan Vincent van Gogh-hoz a posztimpresszionizmus képviselője volt. Kalandos élete során volt tengerész, jómódú üzletember és nyomorgó festő is.

Az impresszionizmus mellett belekóstolt a szintetizmus világába is, művészete pedig akkor teljesedett ki, amikor ezt a két stílust ötvözni kezdte. Legnagyobb festményét életének legkilátástalanabb időszakában festi meg egy durva zsákvászonra és a Honnan jövünk? Kik vagyunk? Hová megyünk? címet adja neki. Az elemzők ezt tekintik a festő művészi és szellemi testamentumának. 

Művei közül kettőt, az 1879-es Téli tájat és az 1891-es Fekete sertéseket jelenleg is meg lehet tekinteni a Szépművészeti Múzeumban.

Pablo Picasso

Az 1881-ben született spanyol képzőművész a 20. századi avantgárd egyik legjelentősebb festője. Pablo Picassot műveivel is biztosan találkozott már mindenki, azt viszont lehet kevesen tudják, hogy teljes neve 20 szóból és több mint 100 karakterből áll: Pablo Diego José Francisco de Paula Juan Nepomuceno María de los Remedios Cipriano de la Santísima Trinidad Ruiz y Picasso.

Ahogy idősödött a festő, úgy készített egyre elvontabb önarcképeket.

A festés mellett írással is foglalkozott és kézirataiból számos megjelent magyarul is. Kalandos életéről több filmet és sorozatot is rendeztek, ezek közül a legújabb a National Geographic által készített a Géniusz: Picasso című sorozat.

A festőnek 2016-ban volt Magyarországon kiállítása, ami az Alakváltozások címet kapta.

(Borítókép: Vincent van Gogh önarcképe. Fotó: GettyImages)