Ősszel az őzek után (amelyek már augusztusban beléptek a párzási időszakba – a szerk.) a gímszarvasok, majd a dámvad, a vaddisznó, a rókák és a nyulak kezdik meg a párzási időszakot, ami azt jelenti, hogy ebben az időszakban sokkal több vaddal találkozhatunk az utakon. Noha az autósokat sok helyen tábla figyelmezteti, gyakorlatilag bárhol átszaladhat az úton egy-egy vad, ami, ha nem tudjuk elkerülni az ütközést, nem csak veszélyes lehet, de hatalmas károkat is okozhat mind a vad, mind pedig az autó szempontjából.
„A vad értéke pontosan meg van határozva és akár több milliós összeg is lehet mondjuk egy erős agancsú gímbika esetében.
A hazai vadállomány összetétele miatt ősztől tél végéig gyakorlatilag folyamatos a párzási időszak, ezért érdemes nagyon körültekintően autózni. Az állatok ugyanis napszakokhoz igazítják a mozgásukat, mi azonban nem igazítjuk az életritmusunkat a rövidülő napokhoz, ezért gyakrabban közlekedünk ilyenkor sötétben, amikor a vad jobban mozog” – kezdte Kőrös András, a Groupama Tanpálya szakmai vezetője, akit a VIONN GO szólaltatott meg.
A jogszabályok változásával ráadásul idén nyár óta szűkült azon esetek köre, amikor egy vadásztársaság kártérítésre kötelezhető egy vadbaleset miatt.
A jogszabályváltozás értelmében a vadásztársaság ezentúl csak akkor kötelezhető kártérítésre, ha az autós minden kétséget kizáróan bizonyítani tudja, hogy a baleset előtt a vad úton való áthaladása vadászati tevékenységgel áll okozati összefüggésben. Ellenkező esetben a jármű tulajdonosa nem számíthat kártérítésre a vadásztársaságtól. A szakértő szerint azonban érdemes a megelőzésre koncentrálni és minden eshetőségre felkészülni, amikor lakott területen kívül autózunk.
Vadriasztóval és körültekintő vezetéssel védekezhetünk
„A vadriasztó beszerelése mindenképpen ajánlott, ezekből pedig érdemes olyat választani, ami nem mechanikus, azaz nem az autó sebességétől függ, hanem saját hanggenerátorral rendelkezik, és a frekvenciákat is változtatja. Az egyes vadfajok hallásának ugyanis más és más a frekvenciatartománya és eltérő, hogy melyik az a frekvencia, ami olyan zavaró számára, hogy emiatt megváltoztatja a mozgását és nem az út felé, hanem más irányba indul” – nyilatkozta a szakértő, aki azt is elárulta, hogy tompított fényszóróval is maximum 60-65 kilométer/óra sebességgel haladhatunk.
Rossz hír, hogy 90 km/óra feletti tempónál már reagálni sem lesz időnk
– tette hozzá Kőrös, aki szerint a vadriasztók éleket is menthetnek.
Ez az eszköz úgy működik, hogy a jármű aljára rögzített, beépített hangszóró jelez az állatoknak. Ehhez az ember számára hallhatatlan, ám a vad által kellemetlennek ítélt frekvenciát használ, így megelőzendő az esetleges ütközéseket (az emberi odafigyelést persze semmi sem helyettesítheti!).
(Borítókép: Az úton átkelni készülő őz. Illusztráció: Manuel ROMARIS/Getty)