Megérkezett a tél a nyugati tájainkra, bár igaz, vastag hótakaró még nem alakult ki. A futó hózáporok nyomán viszont több tájegységünk is a nyugati országrészben vékony fehér ruhát öltött – írja az Időkép.
Viszont napközben fagypont feletti hőmérséklet lesz a jellemző ezeken a tájakon, így nem lesz tartós a téli hangulat, elolvad majd a lehullott hó. Azonban volt már számtalan példa a magyar történelemből, amikor tartósan hó fedte a talajt, igaz, az elmúlt száz év során csak tizenöt olyan karácsony fordult elő, melynek mindhárom napján legalább öt centis hóval találkozhattunk.
1987
1987. január 12-én már előre lehetett sejteni, hogy nagy vihar lesz. A 24.hu egykori beszámolója alapján január 11-én este az Erkel Színházban Melis György, a kor ünnepelt baritonja megváltoztatta a Don Pasquale címszereplőjének szövegét.
Nekem nincs szívem, csak hó
– utalt arra, hogy odakint szakadatlanul esik. Hazajutni már csak mindenféle pótjárattal lehetett a körúton, de az igazi vihar másnap kezdődött.
Reggel már nem jártak a buszok és villamosok az iskolákat pedig egész hétre bezárták. Bár akkoriban nem volt hétfőnként televízióadás, de aznap este mégis leadták a My Fair Ladyt a rendkívüli helyzetre tekintettel.
Kétméteres hótorlaszok is előfordultak, az M7-es autópálya járhatatlan hósivataggá változott.
Székesfehérvár elzáródott a külvilágtól, és országszerte több száz település vált megközelíthetetlenné” – mondták be a híradóban.
A keddi zalai hírlap tudósítása pedig így szólt:
Tegnap este hat órakor harmadszor ült össze a megyei operatív bizottság Zalaegerszegen, a megyei tanácson, hogy a helyzetértékelést követően meghatározzák a legsürgősebb tennivalókat.
(…) 28 összekötő- és 51 bekötőút volt járhatatlan a megyében, döntő többségében Zalaszentgrót térségében.(…) Nagyobb a gond a tejbegyűjtéssel: több tízezer liter tej beszállításáról kell gondoskodni Felsőrajk, Pórszombat, Szentgyörgyvölgy, Nagykutas és Gyülevész térségéből.”
2013
Nem kell azonban 36 évet visszamenni a múltba, hogy nagy havazással találkozhassunk. Tíz évvel ezelőtt, rendkívüli március idővel kellett szembesülnie azoknak, akik az M1-es autópályán szerettek volna eljutni céljukhoz 15-én pénteken.
Az első baleseteket már azonban csütörtök hajnalban jelentették az ország nyugati részéből, de ezek a jelentések még csak a havas úton megcsúszott járművekről szóltak. Később tükörjég lett az autópályán Győr és Komárom között, az alsóbb utakon már teherautók fordultak keresztbe, így a 82-es és 83-as úton kaminonstopot vezettek be – írja a sielok.hu.
Estére az M7-esen már 50 autó karambolozott, az 2 órától Budapestről lezárták az M1-M7-es autópályákat, senkit sem engedtek nyugati irányba. A katasztrófa azonban 15-én történt, mivel jelentős tömeg indult meg Ausztriába síelni, a havazás miatt viszont a többség a határt sem érte el.
Az időjárás előrejelzés idejében szólt. Csütörtökre és péntekre kb. 20 cm havat jeleztek és mellé hatalmas szelet. Tökéletes kombináció a hófúvásokhoz. A legszebb utólag, hogy a lakosság a felkészületlen illetékeseket, a katasztrófa elhárítók pedig a felkészületlen lakosságot hibáztatta a fennakadásokért.
1601 és 1708
Az Arcanum adatbázisában keresgetve nagyon régi viharokról is találhatunk információkat.
1601-ben az ember mellkasáig érő magasságba tornyosodott a lehullott téli csapadék, amely lehetetlenné tette a szárazföldi közlekedést. Egyes beszámolók szerint a Duna jegét egyszerűbb volt használni, mivel az akkori körülmények között a befagyott folyó kevésbé volt csúszós, mint a rosszul takarított utca.
1708-ban hasonlatos helyzet alakult ki Sopronban, ahol úgy tartják, az ablakból lehetett az utcára, sőt közvetlenül a városfalakra lépni – írja a Dívány egy összefoglalójában.
1947
1947-ben fedte be a legvastagabb hótakaró az országot, ami annak volt köszönhető, hogy januárban, februárban, sőt, még márciusban is jelentős mennyiségben esett a téli csapadék.
Az év első hónapjaiban így 20-30, míg márciusban már 40-60 centiméteres hótakaróval is találkozhattunk az országban, miközben a Dunán is masszív jégpáncél alakult ki.
Február 19-én Kőszegen 151 centiméteres hótakarót mértek, ez máig megdöntetlen rekordot jelent. Ha belegondolunk, hogy a legendás 1987-es hó esetében mindössze 50-70 centiméteres volt a hóréteg, mely 5-6 nap alatt hullott le, akkor látjuk át igazán, micsoda helyzetet is jelenthetett ez.
Még azonban mi sem úsztuk meg az idei havazásokat, sőt még a héten is várhat ránk egy kis téli csapadék, ugyanis az Időkép szerint vasárnap is gomolyfelhők zavarhatják a napsütést és több tájegységünkön ismét kialakulhatnak futó hózáporok. Hétfőn pedig egyre többfelé megvastagszik a felhőzet, beborul az ég, a délutáni órákban a déli tájakon helyenként kisebb eső is kialakulhat, miközben északkeleten elszórtan még futó hózáporokra lehet számítani.
(Borítókép: Havas magyar táj. Fotó: GettyImages)