Legyünk független macsók, megrögzött agglegények vagy érzékeny szeretők, minden megváltozik, amint gyermekünk születik. Bár szülőként másféle szerepünk van, mint az édesanyáknak, az apaság minket is megváltoztat.
„Sokáig úgy tekintettek az apákra, mint akik csak mellékszereplői a gyermekvállalásnak. Mostanra azonban egyre biztosabbak vagyunk abban, hogy az apaságnak is megvan a maga biológiája” – magyarázta Lee Gettler antropológus, az apaság biológiai aspektusainak kutatója. Kiemelte, hogy a tanulmányában szereplő édesapák agyának vizsgálata során hasonló strukturális változásokat fedeztek fel, mint amit egyes állatfajoknál tapasztaltak korábban.
James Rilling, az atlantai Emory Egyetem antropológus professzora és társai fMRI képalkotó eljárással vizsgálták az apák agyát és azt találták, hogy bizonyos, a jutalmazásért felelős agyterületek aktívabbak náluk, amikor kisgyerekek képét látják.
„Ez azt jelzi, hogy az apaság megváltoztatja a férfiak prioritásait: a szexuális vágyak háttérbe szorulnak, helyüket a gondoskodás és törődés veszi át” – mutatott rá a szakember.
Az oxitocin, amelyet korábban az „anyaság hormonjának” tartottak, az apai gondoskodásban is fontos szerepet játszik, ezzel együtt a tesztoszteronszint csökkenése szintén a családalapítással, az újszülött gyerekek jelenlétével függ össze. Az apaság ugyanakkor nemcsak biológiai, hanem érzelmi változásokat is hoz. A férfiak új szerepben találják magukat, és ez új érzelmeket generál bennük.
A legtöbb férfi vágyik arra, hogy beteljesíthesse ezt a feladatát, vagyis ellássa, tanítsa, gondozza, vezesse, támogassa a gyermekét”
– magyarázta Marcy Carlson szociológus. Margaret Kerr pszichológus hozzátette: „A gyereknevelés során az apáknak is bűntudata van, ha dolgozniuk kell menni, vagy éppen saját magukkal, esetleg a párjukkal szeretnének foglalkozni.”
(Borítókép: Egy kislányával játszó édesapa. Illusztráció: Getty Images)