A sport és a versenyzés a felsőoktatási intézmények színekben fontos része az amerikai egyetemi életnek és az iskolák közti versengésnek. Ha valaki már gimnáziumban jó játékosnak számít (elsősorban kosárlabda, illetve amerikai fociról beszélünk), akkor őt nagy valószínűséggel meg fogják keresni különböző egyetemek, hogy sportösztöndíjat ajánljanak neki. Ebből következik, hogy az USA-ban már a gimis kosárlabdát és amerikai focit is rengetegen követik, az egyetemeknek pedig nagy játékosmegfigyelői hálózataik vannak az egész országra kiterjedően, hogy felmérjék a tehetségeket.
Mivel Amerikában a főiskola nagyon drága – akár 25 ezer dollártól egészen 70-80 ezer dollárig is felmehet a tandíj évente –, ezért létezik a sportösztöndíj-program. Ezek a gimnáziumi sportolók elsősorban azért küzdenek, hogy ösztöndíjat szerezzenek az egyetemekre, rengeteg család ugyanis nem engedheti meg ezt magának anélkül. Önmagában persze ez sem garantálja, hogy valakiből profi élsportoló lesz.
Beszédes adat, hogy az Egyesült Államokban a támogatott sportolók mindössze két százalékából lesz valóban profi játékos.
Itt jön képbe, hogy az a sportoló, amelyikből végül nem lesz profi, az egyetemen szerzett diplomájának hála könnyebben el fog tudni helyezkedni a munkaerőpiacon. Egyesek tényleg tanulni is akarnak, másoknak – sokszor a legjobbaknak – viszont ez nem ritkán csak azért kell, hogy közelebb kerüljenek a profi ligákhoz. Sok sportolóért hatalmas verseny alakul ki az egyetemek között, hogy elnyerjék a kegyeit és őket válassza továbbtanulása helyszínéül.
Csak szemléltetésképpen, hogy az USA néhány egyetemén mennyire a sporton van a hangsúly: az LSU néhány éve adott át egy több mint 28 millió dolláros új öltözőépületet a focicsapatának, miközben a könyvtár például romokban állt.
Szintén érdekesség az is, hogy 15 egyetem bír legalább 85 ezer férőhelyes futballstadionnal, ebből nyolc legalább 100 ezres. Itt jegyeznénk meg, hogy egyik NFL-stadion (profi amerikai foci liga) befogadóképessége sem éri el a 85 ezret. Magyarország jelenlegi legnagyobb stadionja, a Puskás Aréna pedig 65 ezer férőhelyes.
A jelenlegi szabály értelmében az NFL-be való jelentkezéshez legalább három évnek kell eltelnie a gimnázium után, míg az NBA-nél ez csak egy év és általában a legjobbak meg is teszik mindezt, így az egyetem valójában csak eszköz számukra, hogy profik legyenek.
Korrupció?
A toborzással kapcsolatban sokszor előkerülő téma a játékosok megkenése, egyéb juttatások, plusz pénz ajánlása, amely néhány esetben bizonyítottan megtörtént, sok esetben pletykaszinten merült fel, mindenesetre állandó beszédtémát jelent az egyetemi sport berkein belül.
(Borítókép: A Duke egyetem sportcsarnoka. Fotó: Lance King/Getty)