Tutanhamon átka:
Az egyiptomi fáraó, Tutanhamon sírjának 1922-es felfedezése és 1923-as megnyitása után, Lord Carnarvon, a sír felfedezésének finanszírozója tragikus halált halt. A legenda szerint, halála idején a kairói kórházban, ahol tartózkodott, kialudtak a fények, és kutyája Angliában egyszerre halt meg vele. Különösen figyelemre méltó, hogy az expedícióban részt vevő három másik személy - a sírnál tett látogatásuk után - néhány éven belül szintén életét vesztette, tovább erősítve az átok mítoszát.
A Kennedy-átok:
A Kennedy család tragédiáinak sorozata olyan, mintha egy ősi átok üldözné őket. 1944 óta, amikor Joseph P. Kennedy, Jr. meghalt egy repülőgép-balesetben, a családot számos tragédia érte, beleértve John F. és Robert Kennedy meggyilkolását, valamint John F. Kennedy Jr. repülőgép-balesetét. E tragédiák mellett több családtag is súlyos baleseteket és személyes tragédiákat élt át, például síbalesetek és kábítószerrel kapcsolatos incidensek formájában. A sorozatos szerencsétlenségek olyan mintha egy láthatatlan baljós kéz írná a család sorsát, és ez az átokmítosz a közvéleményt is foglalkoztatta, a család körül kialakult tragikus legendát táplálva.
A Superman-átok:
A Superman film komoly sikereket ért el a mozi világában, de a franchise-hoz köthető szomorú tragédiák is hozzájárultak egyfajta átok mítoszának kialakulásához. George Reeves, az 1950-es évek Supermanje, 1959-ben rejtélyes körülmények között halt meg, ami kapcsán sokan öngyilkosságra gyanakodnak. Christopher Reeve, aki a Superman szerepével vált világhírűvé a 70-es és 80-as években, 1985-ben olyan súlyos lovasbalesetet szenvedett, hogy lebénult. Lee Quigley, aki a csecsemő Supermant játszotta 1978-ban, 14 éves korában halt meg oldószer inhalálása következtében. Margot Kidder és Richard Pryor, további Superman szereplők, szintén tragikus körülmények között hunytak el. Ezek a tragédiák együtt erősítették meg azt a nézetet, hogy aki kapcsolódik a Superman karakteréhez, annak a sorsa valahogy megpecsételődik.
A 27 klub átka:
A 27 Klub egy olyan nevezetes jelenség, ami körülveszi azokat a zenészeket, színészeket és művészeket, akik tragikus módon 27 éves korukban hunytak el. Ez a furcsa egybeesés több híres előadóművész sorsában is megmutatkozott, mint például Robert Johnson - aki legendák szerint paktumot kötött az ördöggel, Brian Jones, Jimi Hendrix, Janis Joplin, Jim Morrison, Kurt Cobain, Amy Winehouse, és Jean-Michel Basquiat, a neoexpresszionista művész. Ezek a halálesetek a kulturális történelem egyik legmisztikusabb és legvitatottabb rejtélyévé tették a 27 Klubot, mely szerint valami rejtélyes és végzetes kapcsolat áll fenn a 27 éves kor és a kivételes tehetségek korai elhalálozása között.
Tippecanoe átka:
1840-ben William Henry Harrisont választották az Egyesült Államok 9. elnökévé, de hivatalba lépését követően nem sokkal, egy évvel később meghalt. A következő évszázadokban különös mintázat bontakozott ki: 20 évente minden olyan elnök, aki ebben az évszakban került hivatalba, tragikus sorsra jutott, egészen John F. Kennedy meggyilkolásáig. A hátborzongató egybeesések mögött álló legendára szerint Tecumseh Shawnee törzsfőnök átkot szórt Harrisonra és az utána következő elnökökre a Tippecanoe-i csatában elszenvedett veresége miatt 1811-ben. Ez a megátkozott ciklus kialakította az elnöki átok hiedelmét, mely szerint az elnököket valamilyen láthatatlan, végzetes erő fenyegeti.
Törött tükör átka:
Ez az átok az ókori Rómából ered, ahol a tükröknek különleges jelentőséget tulajdonítottak. A rómaiak hitték, hogy a tükrök nem csak a fizikai megjelenést tükrözik vissza, hanem a lelket is. Azt vélték, hogy a lélek hétévente megújul, és ennek részeként a tükör összetörése a lélek törékenységének és sérülékenységének szimbóluma volt. Eszerint az összetört tükör nem csak pechet hozott, hanem az istenek haragját is magára vonta. A hiedelem szerint tehát a tükör összetörése hét év balszerencsét jelentett, amely az istenekkel való rossz viszonyból fakadt. Ez a hit és annak képi ábrázolása megtalálható az Amorini Dorati (Arany Ámor) házban Pompeiiben, Olaszországban, ahol a törött tükör képe őrzi e régi babona emlékét.
Római átok tabletták:
Az ókori rómaiak és görögök gyakran alkalmaztak átoktáblákat, amelyek célja különféle átkok kivetése volt egy személyre vagy tárgyra. Ezek az átoktáblák általában nagyon vékony ólomlemezekből készültek, amelyekre részletes szövegek voltak vésetve. Az istenekhez vagy a halottakhoz intézett imádságokkal és könyörgésekkel kértek segítséget, hogy bizonyos emberekre vagy tárgyakra ártó hatást gyakoroljanak. A táblák gyakran tartalmaztak áldozatok neveit, a kívánt átok természetét és különféle mágiával kapcsolatos szimbólumokat. Ezeket a táblákat az érintettek lakhelyeihez közel, temetőkben vagy más szakrális helyeken helyezték el, ahol úgy vélték, hogy a halottak vagy istenek szellemei a legaktívabbak. Az átoktáblák a klasszikus régészet egyik legérdekesebb és legtitokzatosabb tárgyai közé tartoznak, amelyek betekintést engednek az ókori emberek félelmeibe, hiedelmeibe és az emberi természet sötétebb oldalába.
A „Rosemary gyermekének” átka:
Roman Polanski 1968-as Rosemary gyermekének című horrorfilmje, melyet minden idők egyik legfélelmetesebb filmjeként tartanak számon, számos tragikus esemény színhelye volt. A forgatáson és azt követően számos személyt ért balszerencse és tragédia, ami az átok legendáját táplálta. Krzysztof Komeda zeneszerző egy szerencsétlen balesetben elesett és később meghalt. William Castle, a film producerét súlyos vesekövekkel szállították kórházba, aki hosszú ideig tartó betegségben szenvedett. A legtragikusabb esemény azonban Sharon Tate, Polanski terhes feleségének meggyilkolása volt a Manson család keze által. Ezek a tragikus események együtt alakították ki a film körüli átok legendáját, mely szerint a film és annak készítői valamiféle baljós erő célpontjai lettek.
„Krisztus szenvedésének” átka:
A 2004-es Krisztus passiója című film forgatása során több különös és rémisztő esemény is történt, amelyek átok gyanúját vetették fel. A legfigyelemreméltóbb incidens az volt, amikor Jim Caviezel, aki Jézust alakította, és Jan Michelini, a rendezőasszisztens, villámcsapás áldozatai lettek a forgatás során. Habár mindketten túlélték a veszélyes eseményt, ez és más, a forgatás során történt balesetek és nehézségek olyan pletykákhoz vezettek, hogy az alkotást valamilyen átok vagy magasabb hatalmi erő sújtja. A film intenzív témája és a forgatás során tapasztalt rendkívüli események egyesek szerint túlmutatnak a puszta véletleneken, és sokakat meggyőztek arról, hogy valami misztikus erő munkálkodik a háttérben.
Macbeth átka:
William Shakespeare Macbeth című drámájával kapcsolatban hosszú évszázadok óta tartja magát a hiedelem, miszerint az előadást átok sújtja. A színészi hagyományok szerint a „Macbeth” szó kimondása a színházban – ha az nem az előadás része – balszerencsét hoz. Emiatt gyakran „A Skót darab”-ként hivatkoznak rá, hogy elkerüljék a nevének kimondását. Azt tartják, hogy az átok forrása a darabban elhangzó varázsigék és átkok, különösen a boszorkányok szövegeiben. Számos előadáshoz kapcsolódóan dokumentáltak már különböző baleseteket, technikai hibákat és egyéb váratlan incidenseket, amik erősítik az átkot övező legendát. A színházi közösségekben elterjedt, hogy a darab előadásakor vagy annak szövegének használatakor különleges óvintézkedéseket és rituálékat kell betartani a balszerencse elhárítása érdekében.
James Dean Porsche átka:
James Dean, a legendás színész, 1955-ben egy tragikus autóbalesetben vesztette életét, miközben Porsche 550 Spyder típusú autóját vezette. A halála után az autó roncsaival kapcsolatos több furcsa és végzetes esemény is történt. Amikor a roncsot kiemelték, egy szerelő súlyosan megsérült, miután a jármű leesett a vontatóról. A Porsche motorját és egyéb alkatrészeit más járművekbe építették be, és ezek az autók szintén baleseteket szenvedtek, amelyek közül néhány végzetes volt. Ezek a történetek hozzájárultak egyfajta átok legendájának kialakulásához, amely szerint James Dean autója, a „Kis gonosz”, átkozottá vált, és a hozzá kapcsolódó balesetek sorozatát okozta. Az események és a roncsokkal kapcsolatos számos furcsa történet hollywoodi legendává és az átokkultúra részévé vált.
A Björketorp Runestone átka:
A Björketorp rúnakő, egy monumentális kőoszlop Svédország Blekinge régiójában, az i. e. 6. századból származik és híres rejtélyes feliratairól. Az oszlopon található inskripciók közül a legfigyelemreméltóbb egy fenyegető üzenet, ami így szól: „Látom a kárhozatot”. A másik oldalon további szöveg figyelmeztet: bárki, aki megzavarja vagy eltöri ezt a rúnakövet, kúszó halálra és pusztulásra lesz ítélve. Ezek a szövegek és az oszlop körül kialakult legendák hozzájárultak a hiedelemhez, hogy a Björketorp rúnakő átkozott, és hogy az azt illetéktelenül megzavarókat súlyos következmények érik. Az ilyen rúnakövek gyakran varázslatos és misztikus erőkkel voltak összekapcsolva az ókori Skandináviában, és a Björketorp rúnakő története máig fenntartja ezt a hagyományt.
A Bermuda-háromszög átka:
A Bermuda-háromszög, az Atlanti-óceán egyik legrejtélyesebb területe, hírhedt a hajók és repülőgépek eltűnései miatt. A legismertebb eset 1945. december 5-én történt, amikor öt Grumman TBM Avenger torpedóbombázó, ismert Flight 19 néven, eltűnt repülés közben ezen a területen. Egy mentőcsapatot is küldtek utánuk, de a keresőrepülőgép és annak legénysége szintén nyomtalanul eltűnt. Ezek az események erősítették a Bermuda-háromszög átkozott hírnevét, amit a 27 eltűnt személy tragédiája csak fokozott. Az évtizedek során számos másik hajó és repülőgép is eltűnt a térségben, ami további találgatásokhoz és elméletekhez vezetett a Bermuda-háromszög rejtélyes és veszélyes természetéről. A Bermuda-háromszög azóta is a légi és tengeri navigáció egyik legnagyobb rejtélye, amely számos elmélet és spekuláció tárgya a természeti jelenségektől kezdve az emberi hibákig és a természetfeletti magyarázatokig.
A Jégember átka:
1991 szeptemberében a Jégemberként ismertté vált Ötzi, egy kőkorszaki mumifikálódott holttest került elő az európai Ötztal-Alpokból, datálása i. e. 3350 és 3105 közé esik. Ennek a régészeti szenzációnak a tanulmányozása során több, a kutatásban részt vevő tudós halála vált hírré, összesen hét személyről számoltak be, akik közül négyen balesetben vesztették életüket. Ezek a halálesetek táplálták az átkozott tárgyakkal kapcsolatos hiedelmeket, melyek szerint Ötzi valamilyen ősi átokkal van sújtva, hasonlóan más történelmi leletekhez. Bár nincs tudományos bizonyíték az átok létezésére, a kutatók körében történt tragikus események és a média által felerősített legendák együttesen fokozták a Jégember körüli misztika és félelem légkörét.
Hex Játékok:
Az átokbabák, vagy hex játékok, amelyeket gyakran összefüggésbe hoznak a haiti vodou-val és a louisianai vudu kultúrával, valójában nem jelentenek kiemelt jelentőséget ezen hagyományokban. Azonban ezeknek a tárgyaknak mélyebb történelmi gyökerei vannak, amelyek az ókori Rómáig nyúlnak vissza. Itt kis babákat, úgynevezett defixiones vagy átoktáblákat használtak mágikus célokra, amelyeket képmásként, vagy effigiesként alkalmaztak az átkok célzott kivetésére egy adott személyre vagy dologra. Ezek a tárgyak gyakran szögekkel átszúrt, megkötözött vagy rontó jellegű írásokkal ellátott figurák voltak, amelyeket rituális körülmények között használtak az ókori mágikus gyakorlatok során, hogy befolyásolják a kívánt célszemélyek sorsát vagy jólétét. Az átokbabák és hasonló mágikus eszközök használata a történelem során számos kultúrában jelen volt, misztikus hátteret és történelmi kontextust adva ezeknek a gyakran félreértett tárgyaknak.
A „Remény gyémánt” átka:
A „Remény gyémánt” egy legendás kék drágakő, melynek átkozott hírneve számos tulajdonosát sújtotta balszerencsével és tragédiával. A gyémántot először Jean-Baptiste Tavernier francia drágakőkereskedő szerezte meg a 17. században, aki eladta XIV. Lajosnak. A híresztelések szerint a gyémántot eredetileg egy hindu istennő szobrából lopták el, ami miatt átok sújtotta. A drágakő a Hope család tulajdonába került, amelyről a nevét is kapta, és később többek között Evelyn Walsh McLean birtokolta, aki szintén tragédiák sorát élte meg. A gyémánt átkozott státuszát a tulajdonosokat ért számos szerencsétlen és tragikus esemény táplálta. Ma a Smithsonian Intézetben tekinthető meg, ám legendája és a körülötte keringő történetek továbbra is fenntartják az átok mítoszát.
A Lengyel Király sírjának átka:
1973-ban Krakkóban, Lengyelországban egy régészeti csoport felfedezte IV. Jagelló Kázmér, a 15. századi lengyel király sírját. A sír feltárása után több csapattag hirtelen betegedett meg és elhunyt, ami azonnal átkozott legendákat és összeesküvés-elméleteket szült, hasonlóan a híres Tutanhamon sírjának átkához. A történetek szerint az őket sújtó átok miatt a régészek és a helyszínen dolgozók sorban estek áldozatul a rejtélyes betegségnek. Későbbi vizsgálatok során azonban felfedezték, hogy a sírban lévő halálos gomba lehetett a betegségek oka, amelynek spórái a levegőbe kerülve súlyos légzőszervi megbetegedéseket okoztak. Ez a megállapítás a tudományos közösségben egyfajta magyarázatot nyújtott a halálesetekre, mégis a sír körüli tragédiák és az azokat övező legendák továbbra is fenntartják a kíváncsiságot és a félelmet az átokkal kapcsolatban.
Siva átka Brahmánra:
A hindu mitológiában Brahma, a teremtés istene, egy hazugsággal próbálta félrevezetni Sivát, a pusztítás és megújulás istenét. Brahma azt állította, hogy ő hatalmasabb, mint Vishnu, a fenntartás istene, amivel megkérdőjelezte az isteni hármasság egyensúlyát. Siva, aki a valóságot ismerte, haragjában megátkozta Brahmát, megtiltva, hogy bárki a Földön őt imádja vagy templomokat építsen a tiszteletére. Ez az átok magyarázatot nyújthat arra, hogy miért olyan ritkák Brahma templomai, és miért nincsenek kifejezetten neki szentelt ünnepek a hinduizmusban. Ez a történet ábrázolja az istenek közötti dinamikát és a tettek súlyos következményeit a hindu vallásban.
Timur átka:
Timur, más néven Tamerlane, a 14. századi török-mongol hódító és a Timurid Birodalom alapítója, hatalmas területeket hódított meg és félelmetes hírnevet szerzett. Legendák szerint Timur sírját átok védi, mely szerint aki megzavarja nyugalmát, borzalmas következményekkel néz szembe. 1941. június 19-én, a második világháború idején, Joszif Sztálin elrendelte Timur maradványainak exhumálását, a helyi tudósok és papok figyelmeztetései ellenére, akik az átokkal riogattak. Néhány nappal később, június 22-én, Németország megtámadta a Szovjetuniót, az eseményeket pedig gyakran összefüggésbe hozzák Timur sírjának megnyitásával. Ez az incidens erősítette Timur sírjához kötődő átok legendáját, amely szerint a sír megzavarása végzetes következményekkel járhat. Az eset óta Timur átka számos kultúrában ismertté vált, mint a történelmi figyelmeztetés arra, hogy bizonyos sírokat és múltbeli emlékeket jobb békén hagyni.
(Borítókép: Bermuda háromszög rejtélye. Illusztráció: Getty Images)