Magyarország történetében több emlékezetes és pusztító árvíz is mély nyomokat hagyott bennünk, most pedig újra aktuálissá vált a téma, ahogyan az országot újabb árvíz fenyegeti.

Ahogy az ország újra árvízi helyzettel néz szembe, érdemes visszatekintenünk azokra a múltbeli árvizekre, amelyek már talán kevésbé élnek az emlékezetünkben. Nézzük meg, melyek voltak az elmúlt évek legjelentősebb árvizei Magyarországon.

  • 2013 június 9. - A rekordokat döntő árvíz: ezen a napon 891 centiméterrel tetőzött a Duna Budapesten, ami minden idők legmagasabb árvízi vízállása volt a fővárosban. A Duna mentén a fővárostól az osztrák határig mindenhol rekordmagasságokat ért el a víz. A szakértők szerint ez az árvíz nemcsak Magyarországon, hanem egész Közép-Európában is az egyik legsúlyosabb volt.
  • 2006 – Tavaszi ár a Dunán és a Tiszán: ritka eset, amikor egyszerre indul árhullám a Dunán és a Tiszán, de 2006-ban ez történt. A két folyó vízgyűjtő területén lehullott hatalmas mennyiségű hó hirtelen olvadása miatt következett be az árvíz, ami a Tiszánál 1009 centiméteres vízállást produkált Szegeden.
  • 2002-es dunai árvíz: augusztus elején a Duna vízgyűjtő területén hatalmas esőzések indítottak meg egy árhullámot, ami augusztus 18–19-én, 848 centiméteres vízszinttel tetőzött Budapesten. Ez az árvíz is jelentős károkat okozott, és a 2013-as árvíz előtt ez volt a legmagasabb vízszint a Dunán.
  • 1970-es tiszai árvíz: a 20. század egyik legnagyobb tiszai árvize 1970 áprilisában kezdődött. A Tisza Szegednél 960 centiméteren tetőzött, és a védekezésre készülődő településeken nagyfokú készültség volt. Az árvíz hatalmas károkat okozott, de a védekezésnek köszönhetően nem történt nagyobb baj.
  • 1956: Jeges árvíz a Dunán: A magyarországi dunai árvizek történetének utolsó száz évében rendkívüli helyet foglal el az 1956. márciusi jeges árvíz, mely az egész országot emberfeletti feladat elé állította. A töltésszakadások a Bogyiszló, Báta, Baja, Mohács által határolt területen okoztak súlyos károkat.
  • 1879-es szegedi árvíz: 1879 márciusában a Tisza Szegedre tört, és a várost szinte teljesen elnyelte a víz. A katasztrófa oka egy gátszakadás volt, ami hatalmas károkat okozott. A tragédia 151 ember életét követelte, és a város jelentős részét elpusztította.
  • 1838-as pesti árvíz: az 1838 januárjában kezdődött és márciusban tetőző árvíz Pest városát sújtotta leginkább. A Duna jégtorlaszai és a hirtelen jött olvadás miatt a folyó kiáradt, és Pestet szinte teljesen elárasztotta. A tragédia 153 halálos áldozatot követelt, és a város jelentős részét romba döntötte.

(Borítókép: budapesti árvíz 2013 - fal homokzsákokból. Fotó: Getty Images)