Micimackó betiltásának története a Kínai Népköztársaságban 2013-ig vezethető vissza, ám az évek során többször is cikkeztek róla. Ha már elfelejtette volna, mi most felelevenítjük az emlékeit arról, miért cenzúrázták a csekélyértelmű medvebocs képét az ázsiai országban.

Micimackó története 1926-tól szórakoztatja a gyerekeket, A. A. Milne ugyanis abban az évben adta ki a regényét, amelynek magyar verziója 1935-ben született meg. A történetet a Disney-nél vitték először vászonra 1977-ben, majd több egész estés rajzfilm, sorozat és élőszereplős film követte. A különböző karaktereket világszerte zárták a szívükbe a gyerekek, sok helyen pedig a mai napig népszerű mesefilmnek számít. Kivéve Kínában, ahol egy 2013-as incidenst követően betiltották a rajzfilmeket, a később megjelent alkotásokat, illetve Micimackó karakterének bárminemű felhasználását.

A tiltás a body shaming jelenséggel függ össze: a népköztársaság elnökének, Hszi Csin-pingnek 2013-ban hivatalos találkozója volt Barack Obamával Washingtonban, ahol séta közben kép készült róluk. A fotó és a rajzfilm egy Micimackót és Tigrist ábrázoló jelenetképe között kísérteties volt a hasonlóság, a felvételekből mém lett, Kína első emberét pedig a mézimádó butácska medvebocshoz kezdték hasonlítani.

Bár ekkor még nem vonatkozott teljes cenzúra Micimackóra, később eldurvult a helyzet, amikor a kínai államfőt több későbbi fotón is összemosták a mesebeli medveboccsal. 2014-ben például Hszi Csin-ping Sinzo Abe japán miniszterelnökkel találkozott, a kézfogásukban pedig Füles és Micimackó kézfogását látták, amiből újabb mém született. Ez a cenzoroknál már végképp kiverte a biztosítékot, így szigorításokat hoztak, 2015-ben például egy Micimackós mémet kellett letiltaniuk a legtöbbször az országban.

Egyebek mellett az országban népszerű WeChat alkalmazásból is kikerültek a micimackós matricák.

Hogy Hszi Csin-ping miért rágott be ennyire a kedves kis mackóra, arról több teória is született. Az egyik az Obamával készült fotó összehasonlítása a mesebeli karakterekkel, miszerint Obama a bátor, vakmerő és mindig győztes Tigris, a kínai elnök pedig a „csekélyértelmű medvebocs”. Vagyis a mai „divatfelfogás” szerint az amerikai elnök testesíti meg a magas, karcsú, elegáns és menő férfiút, míg a kommunista vezér az alacsony, pocakos és merev járású mackót, aki háttérbe szorul a fotón.

Itt jön képbe a body shaming, vagyis hogy alacsony és zömök alkata miatt egy mesebeli medvéhez hasonlították, amelynek egyetlen célja, hogy habzsolja a mézet. Feltehetően ez sem tetszett a kínai vezérnek, ahogy az sem lehetett a kedvére, hogy a Micimackó eredeti angol nevében, vagyis a Winnie-the-Poohban a Winnie egy női névnek számít, a Pooh pedig „h” nélkül kakit jelent.

Mindent egybevetve, az összehasonlítás sem Hszi Csin-ping egójának, sem a vezér imázsának nem kedvezett.

Ennek folytán a cenzúra végül odáig fajult, hogy nemcsak a könyvet, a mesét és a sorozatot, de a 2018-ban megjelent Barátom, Róbert Gida című élőszereplős változatot is betiltották, illetve ugyanebben az évben az HBO csatornáját is blokkolták, miután az egyik műsorában John Oliver közismert brit humorista fél órán át részletezte a kínai vezér sikereit és egyre erősödő személyi kultuszát, nem kímélve a rendszert és kiemelve többek között a micimackós viszontagságokat.

(Borítókép: Micimackó plüssjáték lóg egy lámpaoszlopról a Chater Garden előtt egy Hongkongban tartott tüntetés után. Fotó: Getty Images)