Magyarországon jelenleg 65 év a nyugdíjkorhatár az 1957 után születettek esetében, míg a nők 40 ledolgozott év után korkedvezménnyel is jogosultak az öregségi nyugdíjra. Bár a Pénzügyminisztérium tavalyi közlése szerint hazánkban nem tervezik megemelni ezt a korhatárt, kérdéses, hogy meddig tartható ez az állapot, ugyanis több európai országban már kénytelenek voltak emelni.
Az Egyesült Királyságban például 2026 májusa és 2028 márciusa között 66-ról 67-re, 2044-től pedig várhatóan 68 évre emelik a nyugdíjkorhatárt.
Szakemberek szerint ugyanakkor ez sem lesz elég és a társadalom elöregedése hosszú távon sokkal drasztikusabb korhatár-emeléshez vezet majd szerte Európában. A magas életkor társadalomra gyakorolt hatásait kutató International Longevity Center (ILC) j óslatai szerint
2050-re az állami nyugdíjra jogosultság korhatárát 71 évre is emelhetik.
Az aktívak és inaktívak közötti egyensúly fenntartásához ez a drasztikus lépés várhatón az 1970 után születettekre vonatkozik majd. A nyugtalanító helyzet főleg a megtakarításokkal nem rendelkező szegényebb rétegeket és a nőket fogja sújtani, akiknek a nagy része lehet, így meg sem éri majd a nyugdíjas éveit. Magyar viszonylatban az is lehet, hogy egy ilyen változtatás eredményeképp a legtöbb ember – legyen nő vagy férfi – holtáig dolgozik majd tekintve, hogy a nők átlagosan 62,8 évet, a férfiak pedig 61,5 évet élnek le egészségben hazánkban. Ugyancsak nehéz helyzetbe kerülnek az 50-60 évesen munka nélkül maradók is, akik korukból fakadóan már nehezen illeszkednek vissza a munka világába.
(Dívány)
(Borítókép: Idős pár. Illusztráció: Getty Images)