Egy 12 európai országot vizsgáló dán-magyar kutatás megállapította, hogy Európában a családbarát politikai ösztönzőcsomagok korántsem kompenzálják a szülők teljes gyereknevelési költségeit. A kutatás az Eurostat által összesített 2010-es adatok alapján készült a a Dél-Dániai Egyetem kutatója és a Budapesti Corvinus Egyetem két munkatársa részvételével.
A felmérésből kiderült, hogy csak az állami adókat és juttatásokat figyelembe véve a szülők 37%-kal kedvezőbb helyzetben vannak a nem szülőkhöz képest, azonban a helyzet valójában fordított:
a szülők átlagos hozzájárulása a társadalom fenntartásához több mint két és félszerese a nem szülőkéhez képest,
ha beleszámítjuk a kevésbé látható, háztartáson belüli pénzmozgásokat (ilyen például amikor a szülők a keresetükből gyermekeiknek termékeket és szolgáltatásokat vesznek – a szerk.) és a háztartási munkára fordított időt is.
A kutatásból kiderül: Európában egy munkaképes korú szülő az élete során átlagosan 17,5 évnyi átlagkeresetnek megfelelő erőforrást áldoz a társadalom javára, míg egy nem szülő átlagosan 6,6 évnyi munkajövedelemnek megfelelő erőforrást ad át az államnak és másoknak a munkával töltött évei alatt. Egy átlagos szülő az adókra és járulékokra 4,7 évnyi átlagjövedelmet fordít, míg egy nem szülő 6,6 évnyit, a családon belüli pénzmozgások értéke a szülőknél viszont jóval több a gyerektelenekhez képest: 12,8 évnyi jövedelem, míg a nem szülőké csupán 0,2 évnyi.
Az anyák főként a fizetetlen munkára fordított saját idejükkel (háztartásvezetés, gyermekfelügyelet), az apák főleg pénzből vett árukkal, szolgáltatásokkal segítik gyermekeik nevelését.
„Kutatásunk jól mutatja, hogy a családon belül a gyermeknevelésre fordított erőforrások kevéssé látszódnak a statisztikákban. Ez azt jelzi, hogy a jóléti államok, bár elöregednek, továbbra is nagyrészt a családokra terhelik a saját jövőbeli adóbevételük – az adófizetők következő generációja – előállításának költségeit ” – nyilatkozta Gál Róbert Iván, a Corvinus kutatója, a tanulmány egyik társszerzője.
Az elemzés kimutatta: ha egy átlagos európai szülő hipotetikusan hirtelen nem szülővé válna, 31%-kal többet fogyaszthatna árukból és szolgáltatásokból.
(femcafe)
(Borítókép: Négy fős család a kanapén. Illusztráció: Halfpoint Images/Getty)