A hétköznapokban ritkán találkozhatunk a köztársasági elnöki ügyekkel, noha a kegyelmi jogon kívül is rengeteg egyéb feladata és hatásköre van.

Tegnap a magyar Országgyűlés megválasztotta Novák Katalin utódját az államfői tisztségben, méghozzá Sulyok Tamás személyében. Ennek apropóján jártunk utána, hogy pontosan milyen hatásköre van a mindenkori magyar elnöknek.

A köztársasági elnök alkotmány által definiált legfontosabb feladata: „Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett”.

De vajon pontosan mit is jelent ez a gyakorlatban? Íme a köztársasági elnök jogkörei! A köztársasági elnök:

  • képviseli a magyar államot,
  • Magyarország nevében nemzetközi szerződéseket köt,
  • megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket,
  • kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választását,
  • kitűzi az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás időpontját,
  • részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein,
  • javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére,
  • népszavazást kezdeményezhet,
  • adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket,
  • gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát,
  • dönt az állampolgársági ügyekben,
  • dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal,
  • a fegyveres erők főparancsnoka,
  • a Szent Korona Testület elnöke.

Ezek a jogkörök bár szélesek, a legtöbbjük inkább formális, mintsem valódi hatalmi tényező az állam működésében. A magyar köztársasági elnökök egyébként ritkán élnek a rájuk ruházott jogok nagy részével – persze akadt a rendszerváltás óta olyan elnökünk is, aki igencsak gyakran avatkozott be az állam működésébe. 

A köztársasági elnöknek további fontos jogköre a törvények szentesítése, azaz aláírása. Amennyiben valamely törvényjavaslattal nem ért egyet,

akkor azt visszaküldheti az Országgyűlésnek megfontolásra, de másodjára már köteles aláírni.

Továbbá a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel:

  • a miniszterelnök javaslatára a minisztereket és az államtitkárokat,
  • külön törvényben meghatározott személy vagy szervek javaslatára kinevezi és felmenti a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat,
  • megbízza és felmenti az egyetemek rektorait,
  • kinevezi és előlépteti a tábornokokat,
  • megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét,
  • a hivatásos bírókat és a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesét,
  • a legfőbb ügyész helyettesét,
  • a Gazdasági Versenyhivatal elnökét,
  • a Nemzeti Földalap elnökét,
  • a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnökét,
  • a Köztársasági Elnöki Hivatal hivatalvezetőjét.

(Borítókép: Sulyok Tamás. Fotó: Papajcsik Péter/Index)