A 2024-es tavaszi óraátállítás március március 31-én (húsvétvasárnap) lesz. Ez azt jelenti, hogy hajnalban 2 órakor 3 órára kell előre tekerni az órát, tehát ezen az éjszakán egy órával kevesebb jut alvásra.
Magyarországon először 1954 és 1957 között vezették be a tavaszi és téli óraátállítást elektromos kapacitási nehézségek miatt, majd eltörölték, és újra csak 1980-ban, energiamegtakarítási céllal tért vissza az emberek életébe. Ezzel ugyanis sokkal jobban kihasználhatók voltak a napfényes órák, és kevesebb áramot használtak az emberek.
A 21. század eleje óta azonban nagy vita alakult ki az óraátállítással kapcsolatban, ugyanis a vélekedések szerint mára több kárt okoz, mint amennyi hasznot hoz.
Az óraátállítás rengeteg fronton okoz károkat
Az óraátállítás pozitív hozadékainak lényegében mára már a léte is vitatott, negatív következményeiről ugyanakkor rengeteg bizonyíték létezik a szakirodalomban. Egyes kutatások arra mutattak rá, hogy az átállítások utáni időszakban látványosan, 30 százalékkal ugrik meg a halálos közlekedési balesetek száma. Az orvosi műhibák száma 19 százalékkal nő meg az óraátállítás utáni héten, a szívrohamok száma 29 százalékkal, az agyvérzéseké 8-cal. Az ok pedig nagyon egyszerű:
felborul a biológiai óránk.
A korábban kelés, vagy későbbre halasztott lefekvés csak néhány a számtalan tényező közül. Azzal, hogy a napsütés a napunk más időszakában ér minket egyik napról a másikra, felborul testünk hormontermelése is, ami növelheti általános stresszszintünket, vérnyomásunkat, sőt akár vércukorszintünket is.
Az emberek általános vélekedés mára az, hogy az óraátállításnak a mai formájában pont annyi értelme van, mint amikor Bud Spencer népszerű filmjében, az Ördög jobb és bal keze második részében kedve szerint tekergeti a faliórát a helyi csapossal.
Mivel az óraátállítás eredeti célja az energiamegtakarítás volt, ezért az Európai Parlament 2019-ben arról hozott döntést, hogy a káros egészségügyi hatásokra való tekintettel eltörli ezt a gyakorlatot. A megszüntetésre vonatkozó határidő 2021 lett volna, amikor is a tagállamok eldönthették volna, hogy téli vagy nyári időszámítást szeretnének-e. A Covid-járvány és az azt követő gazdasági kihívások azonban elodázták az óraátállítást. Az Európai Unióban a tervek közt szerepel, hogy véglegesen mikor szüntetik meg az óraátállítást, amely döntés jelentős változásokat hozhat az európai polgárok életében. Az Európai Unióban a tervek közt szerepel, hogy véglegesen mikor szüntetik meg az óraátállítást, amely döntés jelentős változásokat hozhat az európai polgárok életében.
Ettől az időponttól nem kell bajlódnunk az óraátállítással
Ettől az időponttól nem kell bajlódnunk az óraátállítással
(Borítókép: Óra. Illusztráció: RomoloTavani/Getty)
