A 2024-es tavaszi óraátállítás március március 31-én (húsvétvasárnap) lesz. Ez azt jelenti, hogy hajnalban 2 órakor 3 órára kell előre tekerni az órát, tehát ezen az éjszakán egy órával kevesebb jut alvásra.
Magyarországon először 1954 és 1957 között vezették be a tavaszi és téli óraátállítást elektromos kapacitási nehézségek miatt, majd eltörölték, és újra csak 1980-ban, energiamegtakarítási céllal tért vissza az emberek életébe. Ezzel ugyanis sokkal jobban kihasználhatók voltak a napfényes órák, és kevesebb áramot használtak az emberek.
A 21. század eleje óta azonban nagy vita alakult ki az óraátállítással kapcsolatban, ugyanis a vélekedések szerint mára több kárt okoz, mint amennyi hasznot hoz.
Az óraátállítás rengeteg fronton okoz károkat
Az óraátállítás pozitív hozadékainak lényegében mára már a léte is vitatott, negatív következményeiről ugyanakkor rengeteg bizonyíték létezik a szakirodalomban. Egyes kutatások arra mutattak rá, hogy az átállítások utáni időszakban látványosan, 30 százalékkal ugrik meg a halálos közlekedési balesetek száma. Az orvosi műhibák száma 19 százalékkal nő meg az óraátállítás utáni héten, a szívrohamok száma 29 százalékkal, az agyvérzéseké 8-cal. Az ok pedig nagyon egyszerű:
felborul a biológiai óránk.
A korábban kelés, vagy későbbre halasztott lefekvés csak néhány a számtalan tényező közül. Azzal, hogy a napsütés a napunk más időszakában ér minket egyik napról a másikra, felborul testünk hormontermelése is, ami növelheti általános stresszszintünket, vérnyomásunkat, sőt akár vércukorszintünket is.
Az emberek általános vélekedés mára az, hogy az óraátállításnak a mai formájában pont annyi értelme van, mint amikor Bud Spencer népszerű filmjében, az Ördög jobb és bal keze második részében kedve szerint tekergeti a faliórát a helyi csapossal.
Mivel az óraátállítás eredeti célja az energiamegtakarítás volt, ezért az Európai Parlament 2019-ben arról hozott döntést, hogy a káros egészségügyi hatásokra való tekintettel eltörli ezt a gyakorlatot. A megszüntetésre vonatkozó határidő 2021 lett volna, amikor is a tagállamok eldönthették volna, hogy téli vagy nyári időszámítást szeretnének-e. A Covid-járvány és az azt követő gazdasági kihívások azonban elodázták az óraátállítást.
(Borítókép: Óra. Illusztráció: RomoloTavani/Getty)