Magyarországon a közhangulat figyelme régen volt ennyire az aktuális közpolitikai eseményeken. Ennek apropóján összeszedtük, hogy mi történne, ha valóban lemondana a kormány.

Mióta Magyar Péter belépett a politikai színtérre érezhetően megnőtt a politikai aktivitás az országban. Ma Magyar feltöltötte az általa többször említett hangfelvételt, amelyen ex-feleségével, Varga Judit volt igazságügyi miniszterrel beszélget. A beszélgetésben több magas rangú politikusról is szó esik, így sokan követelik a kormány lemondását.

A feltevés persze csak teoretikus, de összefoglaltuk, hogy mi történne a magyar jogszabályok szerint, ha a kormány esetleg lemondana. 

A kormány tagjai

Magyarország kormánya Magyarországon a végrehajtó hatalom gyakorlásának központi szerve, illetve az egyes kormányzati ágak vezetőinek, a minisztereknek az összessége. A kormányfőt – vagyis hazánkban a miniszterelnököt – alkotmányunk értelmében a köztársasági elnök javaslatára a parlament többségi szavazással választja meg. Ezután a miniszterelnök felel a saját kormánya kialakításáért, azáltal, hogy kiválasztja a minisztereket.

Hogyan mondhat le a kormány?

Valójában a kormány egészen nem mond le. A kormány megbízatása akkor szűnik meg, ha a miniszterelnök – általa pedig az egész kormány – lemond, a miniszterelnök meghal, új országgyűlés alakul, vagy a miniszterelnöktől az országgyűlés megvonja a bizalmat és új kormányfőt választ. A bizalom megvonásának különböző válfajai ismertek a magyar palettán. Konstruktív bizalmatlansági indítványt a parlament egyötödének támogatottságával és az új kormányfő személyének megnevezésével lehet benyújtani. A bizalmatlansági indítvány elfogadásáról vagy elutasításáról egyszerű többséggel dönt a parlament. Ha a bizalmatlansági indítvány alapján a parlamenti képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, akkor az indítványban új kormányfőnek megjelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni.

A kormány megbízatásának megszűnésével hivatalban marad az új kormány megalakulásáig.

Ezt ügyvezető kormányzásnak nevezzük, és ebben az időszakban korlátozódik a rendeletalkotási jog, nemzetközi szerződést pedig egyáltalán nem köthet a kormány. Érdemes megemlíteni, hogy ilyenre eddig egyetlen alkalommal volt példa hazánkban.

(Borítókép: Egy politikus hátulról mikrofonokkal körbevéve. Illusztráció: Image_Source_/Getty)