2024. március 26-án délelőtt a volt igazságügyi miniszter, Varga Judit egykori férje, Magyar Péter közzétett egy hangfelvételt, amin felesége a Völner-Schadl-ügy részleteiről beszél. Magyar Péter szerint a hangfelvétel, ami egész nap lázban tartja a magyar sajtót, bizonyítja Rogán Antal érintettségét az ügyben.
A cikk végén szavazhat arról, hogy ön szerint belebukik-e miniszterelnök kabinetfőnöke, Rogán Antal a botrányba, de nem ő lenne az első politikus, aki egy kiszivárogtatott hanganyag miatt veszíti el pozícióját. Összegyűjtöttük azokat az eseteket, amikor egy hangfelvétel okozta a politikusok vesztét.
Hangfelvételek történelme
A történelemben az első hangfelvevő eszköz nem a fonográf, hanem a fonautográf volt. A világ első hanganyagát 1860-ban készítette a francia Edouard-Léon Scott de Martinville. A polgári foglalkozását tekintve nyomdász Martinville még III. Napóleon idején vette fel a hangtöredéket egy fonautográffal, ami egy fekete füsttel bevont papírtekercsre írta át a hanghullámokat.
Igaz, az eszköz csak felvenni tudta a hangot, lejátszani még nem, ugyanis Thomas Alva Edison csak 17 évvel később készítette el a fonográfot, ami már nem csak felvenni, de lejátszani is tudott. A feltaláló felvette és lejátszotta eszközével a Mary Had a Little Lamb népdalt, így sokan azt gondolják, hogy ez a világ első hangfelvétele, de a legöregebb hanganyagon igazából Edouard-Léon Scott lányának hangja hallható.
Politikusokat megdöntő hanganyagok
A történelem során számos olyan hangfelvétel látott napvilágot, ami tönkretette politikusok karrierjét, az elmúlt években a mesterséges intelligencia miatt megszaporodtak a hamisított felvételek is. A következőkben bemutatjuk a magyar közélet és a nemzetközi politika néhány ismert hangfelvételét, ami megbuktatta a politikusokat.
Watergate-ügy
A világ egyik legismertebb botrányában is fontos szerepet játszott egy hangfelvétel. Az ügy 1971-ben robbant ki, amikor Daniel Ellsberg a New York Times segítségével nyilvánosságra hozza a Pentagon-iratok (Pentagon Papers) néven elhíresült tanulmányt, amelyet az USA védelmi minisztériuma készíttetett a vietnámi háború 1945 és 1967 közötti eseményeiről. A papírokból kiderült, hogy az USA kormányai a nyilvánosság előtt hazudtak a vietnámi hadműveletek nagyságáról és a halálos áldozatok számáról.
Ennek hatására Richard Nixon létrehozott egy később Plumbers, azaz Vízvezeték-szerelők néven elhíresült csoportot, amelynek feladata az volt, hogy megakadályozza a titkos iratok kiszivárgását a sajtóhoz.
A csoport betört 1971. szeptember 3-án Daniel Ellsberg irodájába, majd 1972. május 28-án a Demokrata Pártnak a Watergate-komplexumban található székhelyére, hogy lehallgató készülékeket helyezzenek el. Az utóbbi akcióval azonban lebuktak és letartóztatták őket. A Washington Post újságírója, Bob Woodward egy informátora segítségével pedig lebuktatta a betörőket, hogy közük van a CIA-hoz.
H. R. Haldeman, Nixon kabinetfőnöke azt javasolja, hogy állíttassák le az FBI Watergate-betöréssel kapcsolatos nyomozását a CIA igazgatójának közreműködésével. Nixon belemegy, a beszélgetésről hangfelvétel is készül.
Arra számítottak, hogy az FBI igazgató-helyettese, Mark Felt is támogatni fogja az ötletet, azonban az ügy után kiderül, hogy Mark Felt volt Bob Woodward informátora.
Nixont 1972-ben újraválasztják, azonban az ügy továbbgyűrűzése miatt 1974-ben a képviselőház Igazságügyi Bizottsága elkezdi a Nixon elleni alkotmányos vádeljárással, az impeachmenttel kapcsolatos meghallgatásokat, amelynek végén lemondathatják az elnököt. Ebben az évben augusztusban előkerül egy hangfelvétel, amely még 1972 júniusában, a betörők lebukása után pár nappal készült. A felvételen Nixon és Haldeman azt tervezgetik, hogy hogyan tudnák megakadályozni a nyomozást.
Ennek hatására 1974. augusztus 8-án Richard Nixon bejelenti lemondását.
Őszödi beszéd
A leghíresebb magyar botrány, ami egy hangfelvételhez kötődik az Gyurcsány Ferenc, egykori miniszterelnök őszödi beszéd néven elhíresült, kiszivárgott szövege. Az akkori miniszterelnök 2006. május 26-án, egy hónappal a parlamenti választási győzelem után az MSZP frakció zárt balatonőszödi ülésén tartott záróbeszéde, amelyben a bevezetendő reformok mellett érvelt a szocialista frakció tagjai előtt.
A záróbeszéd részletét 2006. szeptember 17-én ismeretlen személyek egyidejűleg több magyar sajtótermék szerkesztőségének is eljuttatták. Ebben az akkor szocialista politikus Többek között beismeri, hogy hibákat követtek el.
Elk*rtuk! Nem kicsit, nagyon
– hallható a felvételen az elhíresült mondás.
A miniszterelnök nem bukott bele azonnal az ügybe, de annak következményei vezettek ahhoz, hogy 2009. március 21-én Gyurcsány Ferenc az MSZP tisztújító kongresszusán lemondott a kormányfői pozícióról.
Lévai István Zoltán vesztegetése
Az egyik legfrissebb ügy Pestszentlőrinc-Pestszentimre kerületéhez köthető. Tavaly szeptember 13-án jutott el a Válasz Online birtokába egy hangfelvétel, amiből kiderül, hogy a fideszes Lévai István Zoltán, XVIII. Kerületi önkormányzati képviselő megpróbálta lefizetni a kutyapártos Aleva Mártát, hogy induljon el az idei önkormányzati választásokon.
Az önkormányzati képviselő 5 millió forintot fizetett volna Alevának, azért, hogy így csökkentse a jelenlegi polgármester, Szaniszló Sándor esélyeit.
Az ajánlattétel mellett Lévai többek között arról is beszélt, hogy a Mi Hazánk szereplését jelenleg hasznosnak ítéli a pártközpont, és hogy hogyan kell a helyi politikai karrier előtt vállalkozó támogatókat gyűjtenie annak, aki a Fidesz színeiben akar indulni. A kutyapártos politikus nem fogadta el az ajánlatot és a sajtóhoz fordult a felvétellel.
A hangfelvételt azonban nem került nyilvánosságra, mert szeptember 19-én közleményben jelentette be Lévai István, hogy lemond a párttagságáról és választókerületi elnöki tisztségéről.
Perui botrány
A legfrissebb nemzetközi hangfelvételes ügy Dél-Amerikához köthető. Peru egykori miniszterelnöke, Alberto Otárola 2022-ben lett az ország miniszterelnöke, ami előtt védelmi miniszter volt. A kormányfőről 2024. március 2-án került ki egy hangfelvétel, amin egy nővel beszélget arról, hogy miképpen nyújthatna neki segítséget jövedelmező kormányzati szerződések megszerzésében.
Az egykori miniszterelnök kijelentette, hogy a felvétel 2021-ben készült, amikor még nem volt miniszterelnök, és politikai ellenfelei manipulálták a felvételt. A sajtóértesülések szerint azonban a felvételen hallható nő két nagy összegű szerződést is kapott a védelmi minisztériumban végzett munkájával kapcsolatban, összesen 53 ezer sol, azaz nagyjából 5 millió forint értékben.
Annak ellenére, hogy a miniszterelnök tagadta a korrupciós vádakat 2024. március 5-én bejelentette lemondását.
Szávay István antiszemita botránya
2018-ban bukott meg egy hangfelvétel miatt az egykori jobbikos parlamenti képviselő, Szávay István. A politikusról november végén került ki egy hanganyag, amint egy szórakozóhelyen egy zsidó nő megveréséről beszél a Jobbik tisztújító kongresszusa előtt. A beszélgetést december 3-án egy újabb felvétel is alátámasztotta.
A politikus elismerte, hogy otromba szavakat használt, de kiemelte, hogy nem bántott fizikailag senkit, csak feldühítette őt a hölgy kijelentése, miszerint „náci bűz van” a szórakozóhelyen miatta.
A politikus a második felvétel közzétételének napján bejelentette, hogy lemond a Jobbik frakcióvezető-helyettesi tisztségéről és az Országgyűlés jegyzői pozíciójáról.
Ukrán kazettás botrány
2002-ben indult eljárás Ukrajna egykori elnöke, Leonyid Kucsma ellen, többek között azért, mert köze volt Georgij Gongadze internetes újságíró meggyilkolásához. Az ügyet egy hangfelvételek robbantották ki, amit állítólag az elnök testőre, Mykola Melnyicsenko vett fel még 1998 és 2000 között. A kazetta botrány néven elhíresült ügy az újságíró meggyilkolása mellett azt is felfedte, hogy jóvá hagyta radarrendszerek eladását Szaddám Huszeinnek, más illegális fegyvereladások mellett.
Leonyid Kucsma 2003-ban elismerte, hogy az ő hangja szerepel a több mint 500 órányi felvételen, de szerinte manipulálták azokat. Ráadásul nem találtak tárgyi bizonyítékot arra, hogy Melnyicsenko valóban elkészítette azokat a felvételeket, ugyanis rögzítőberendezésről nem volt tárgyi bizonyíték, így elmaradt a büntetőeljárás, azonban 2010-ben az ukrán főügyészség hatályon kívül helyezte a korábbi határozatot és megvádolták az egykori elnököt gyilkosságban való részvétellel, azonban végül nem ítélték el a politikust.
Börtönbe nem jutott a politikus, a botrány hatására azonban elvesztette a 2005-ös választásokat.
(Borítókép: Magyar Péter. Fotó: Papajcsik Péter/Index)