Biztonságban, a vízilóház falai között neveli negyedik kicsinyét Tigi, a Szegedi Vadaspark nőstény törpe vízilója, amely 2008-ban, az európai fajmentő tenyészprogam részeként állt párba Chippóval. A hímtől nemrég született meg az állat harmadik borja, amelyet a látogatók egyelőre csak felvételeken láthatnak, majd később a vízilóház ablakán keresztül tekinthetik meg, majd idővel ő és az anyja is csatlakozik Chippóhoz a kifutón.
A HáziPatika cikke emlékeztet, hogy a törpe víziló a neve ellenére nem számít kis méretű emlősnek: a kifejletten 160-275 kilós állatok legfeljebb a rokonaikhoz, az akár másfél tonnás nílusi vízilovakhoz képest tűnnek apróbbnak. Nyugat-Afrika trópusi esőerdeiben és mocsaraiban élnek, kevésbé kötődnek a vízhez, mint a nílusi vízilovak. A törpe vízilovat viszonylag későn, a 20. század elején fedezték fel, sokáig ugyanis azt hitték, hogy a nílusi vízilovak növendékei.
A törpe víziló nagy méretű rokonától eltérően nem csapatban él, veszély esetén pedig inkább az esőerdők sűrű bozótjába menekül. Bőre védelme érdekében speciális zsíros váladékot választ ki, amely az élősködőktől is megóvja. A kifejlett állat vízinövényekkel, gyökerekkel, gumókkal, lepotyogott gyümölcsökkel táplálkozik. A törpe víziló hossza eléri a 180-185 centimétert, az emberen kívül a felnőtt állatnak legfeljebb a leopárd lehet az ellensége.
A nőstények 190-210 napos vemhesség után egy vagy két borjút hoznak a világra a szárazföldön. Az újszülött általában akkora, mint egy kifejlett házinyúl, 5-7 kilogramm. Születése után rögtön feláll, kéthetesen pedig már úszni is tud.
Az élőhelyének pusztulása és az orrvadászat miatt manapság veszélyeztetett fajnak számít, mindössze 2000-2500 kifejlett egyede él vadon a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) adatai alapján. Európai állatkertekben 125 egyedet gondoznak az állatkertek nemzetközi adatbázisa (ZIMS) szerint.
(Borítókép: Bébi víziló. Illusztráció: Getty Images)