Margaret Brown a filmben egy emlékezetes jelenetben a fia kabátját adja kölcsön Jacknek. A valóságban a hölgy egy aktivista és filantróp volt, aki élete során többször is kiállt mások mellett. Őt az elsüllyeszthetetlen Molly Brown néven is emlegették, miután bátran segített másoknak a mentőcsónakokba jutni a tragédia során.
Edward Smith kapitány, aki a hajó parancsnoka volt, szintén meghatározó alakja volt a tragédiának. Tapasztalata ellenére ő is elhunyt a szerencsétlenségben. Egy korábbi interjúban még azt nyilatkozta, hogy nem tud elképzelni olyan körülményeket, amelyek ezt a modern hajót fenyegethetnének.
Joseph Bruce Ismay, a White Star Line elnöke, életben maradt, bár döntései – mint például a mentőcsónakok számának csökkentése – vitatottak maradtak. Ő a baleset után a közvélemény bírálatainak céltáblájává vált.
Thomas Andrews, a hajó tervezője, azonnal tudta, hogy a hajó el fog süllyedni az ütközés után. Ő is a hajón vesztette életét, miközben próbált segíteni az utasoknak.
William Murdoch volt az első tiszt a Titanicon, aki az ütközés napján ügyeletes tiszt volt. Mielőtt értesíthette volna a kapitányt a hajó irányának megváltoztatásáról, már bekövetkezett az első ütközés a jégheggyel.
Frederick Fleet, aki először észlelte a jéghegyet, azt mondta, ha lett volna távcső a kilátóban, hamarabb észlelhették volna a veszélyt.
Charles Lightoller, a másodtiszt, aki túlélte a katasztrófát, aktívan részt vett a mentési műveletekben és később fontos tanácsokat adott a tengeri biztonságról.
Archibald Gracie IV, egy író és történész, szintén túlélte a tragédiát, és később könyvet írt a tapasztalatairól, amely értékes forrás maradt a történészek számára.
John Jack Phillips, a hajó rádióstisztje, az utolsó pillanatig SOS jeleket küldött. Ő és munkatársa, Harold Bride hősiessége emlékezetes maradt. Harold Bride, aki vele dolgozott, emlékezett rá, hogy elképedt, amikor Phillipsre nézte a munkáját, amikor mindenki más pánikba esett. Azt mondta, soha nem fogja elfelejteni a munkáját az utolsó perceiben.
Ida és Isidor Straus életük végéig egymást szerették. A Titanic film híres jelenetében, ahol az ágyon ölelkezve láthatjuk őket, valósághűen tükrözik azokat a pillanatokat, amikor Isidor próbálta rávenni Idát, hogy szálljon mentőcsónakra. Ida azonban visszautasította, mondván: „Sok éve élünk együtt. Ahova te mész, oda megyek én is." A házaspárt utoljára karöltve látták a fedélzeten, ahogy együtt néznek szembe a tragédiával.
Wallace Hartley vezette a Titanic zenekarát, és amikor a hajó a jéghegynek ütközött, ő és a többi zenész zenéléssel igyekezett megőrizni az utasok nyugalmát.
#Titanic Movie Real Passenger - Wallace Hartley (Jonathan Evans-Jones) band master and violinist - Titanic Hero #NearerMyGodToThee pic.twitter.com/UW3XRUFeag
— Titanic Museum (@Titanic_Museum) June 25, 2017