Délkelet-Ázsiában, Malajzia területén él az úgynevezett Bajau-törzs, amelynek tagjai halászó életmódjukból adódóan közel 1000 éve búvárkodnak. Ez alatt az idő alatt egy különös genetikai mutáció fejlődött ki náluk, amelynek köszönhetően öt órán át képesek víz alatt lenni oxigénpalack nélkül.
Ez a mutáció esetükben az átlagosnál jóval nagyobb lép kifejlődéséhez vezetett, és miután a szerv elengedhetetlen ahhoz, hogy oxigén jusson a vérbe, így a megnagyobbodása több oxigén áramoltatásához vezet.
„Valószínűleg évezredek óta otthonként berendezett csónakokon élnek, egyik helyről a másikra vándorolnak a délkelet-ázsiai vizeken, és csak alkalmanként látogatnak el a szárazföldre. Mindent, amire szükségük van, a tengerből szerzik be. Folyamatosan alámerülnek, összesen nagyjából nyolc órát egy nap. Az idejük 60 százalékát a vízben töltik, legyen szó fél percről vagy akár órákról, miközben 70 méternél is mélyebbre merülnek” – magyarázta egy, a törzsről készült nem régi tanulmány vezető szerzője, a Koppenhágai Egyetem munkatársa, Melissa Ilardo.
A törzs fiatalabb tagjait leszámítva a többség hagyományos fából készült úszószemüveget és súlyozott öveket használ a merüléshez, a több mint ezer év alatt pedig kiválóan megtanultak alkalmazkodni a vízi életmódhoz.
„A szervezetnek van egy merülési reakciója, amelyet a lélegzet visszatartása és a vízbe merülés vált ki. A szívverés lelassul és perifériás érszűkület lép fel, vagyis a végtagokban lévő erek összezsugorodnak, hogy megőrizzék az oxigéndús vért a létfontosságú szervek számára. Az utolsó dolog a lép összehúzódása. A szerv az oxigéndús vörösvértestek tárolója, így amikor összehúzódik, oxigénlöketet ad. Olyan, mint egy biológiai búvárpalack. Ezt a folyamatot az arc hideg vízbe merítésével is kiválthatjuk” – fejtette ki Ilardo, aki hallva a törzsről úgy döntött, hogy kutatást végez, és összehasonlította az ő lépüket a szárazföldön élő falusiak szervével.
A kutatása során azt találta, hogy a bajau emberek lépje 50 százalékkal nagyobb, mint egy szomszédos faluban élő emberé.
Miután ez kiderült, Ilardo és Rasmus Nielsen professzor, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem munkatársa azt kezdte vizsgálni, hogy a Bajau-törzs tagjainál fennállnak-e olyan genetikai mutációk, amelyek esetükben sokkal nagyobb gyakorisággal fordulnak elő más populációkhoz képest.
A vizsgálatok során végül megállapították, hogy az úgynevezett PDE10A nevű gén összefüggést mutat a bajauk nagyobb lépének méretével.
A gén jellemzően arról ismert, hogy egerekben egy pajzsmirigyhormont szabályoz, amely a lép méretét is szabályozza.
„Ez egy csodálatos példa arra, hogy az emberek hogyan tudnak alkalmazkodni a környezetükhöz, de orvosi szempontból is érdekes lehet. Nagy érdeklődés övezi a hipoxiához, vagyis az alacsony oxigénszinthez való alkalmazkodás megértését. A bajauk tanulmányozásával kideríthetjük, hogy melyek azok a gének, amelyek segítenek megjósolni az emberek közötti különbségeket a tekintetben, hogy miként reagálnak az akut alacsony oxigénszintre” – mondta Nielsen professzor. Hozzátette: egy külön tanulmányban a nagy magasságokban élő tibeti emberekről azt találták, hogy a génadaptációjuk a neandervölgyiekkel való beltenyészetből származik, így érdekes kérdés, hogy ez vajon a bajauk esetében is szóba jöhet-e.
A bajauk egyik vezetője szerint a törzs kultúrája haldoklik a rengeteg műanyag miatt.
„Rengeteg műanyag került a területre, hiszen manapság a bajauk is járnak szupermarketbe, ott pedig műanyagot adnak papír helyett. Régen papírt is csak akkor használtunk, amikor vettünk valamit” – árulta el Santarawi Lalisan, egy idősebb törzsi vezető. Hozzátette: mivel a tenger tele van műanyaggal, ez nehezíti őket abban, hogy folytathassák az útjukat.
(LADBible)
(Borítókép: Két Bajau-törzshöz tartozó fiú a víz alatt. Fotó: Northfoto)