A NASA 2022-es DART (Double Asteroid Redirection Test) küldetése, amelynek célja egy veszélyes aszteroida eltérítése volt, véletlenül egy új jelenséget is létrehozott: az első ember alkotta meteorrajt. A küldetés során a DART űrszondája sikeresen becsapódott a Dimorphos nevű kisbolygóba, amelynek következményeként több mint 907 ezer kilogramm (közel egymillió kilogramm) kőzet és por szabadult fel. Ez a törmelék feltehetően 100 évig tartó meteorrajt eredményezhet, amit a tudósok Dimorfidoknak neveztek el.
A LaDbible cikke szerint a NASA kutatói most kezdik megérteni, hogy a küldetés milyen hosszú távú hatásokkal járhat. A tanulmány vezető szerzője, Eloy Peña Asensio, a Milánói Politechnikai Egyetem Mélyűr Asztrodinamikai Kutató és Technológiai Csoportjának posztdoktori kutatója elmondta, hogy a felszabadult anyag meteorokat – vagyis hullócsillagokat – hozhat létre, amelyek akár 100 évig is érkezhetnek a Marsra vagy a Földre.
Az első részecskék elérhetik a Marsot vagy a Földet, és időszakosan tovább érkezhetnek legalább a következő 100 évig
– mondta Peña Asensio a CNN-nek.
Bár a jelenség különleges és látványos, szerencsére nincs ok aggodalomra: a tudósok szerint a porszemcsék valószínűleg nem érik el a Föld felszínét.
A meteorok a felső légkörben szétesnek az ablációnak nevezett folyamat során, amit a levegővel való súrlódás okoz.
Nincs lehetőség arra, hogy a Dimorphos anyag elérje a Föld felszínét
– tette hozzá Asensio. A tanulmány társszerzője, Michael Küppers is meglepődött a felfedezésen, különösen azon, hogy a törmelék nagyobb eséllyel éri el a Marsot, mint a Földet.
„Ez azért van, mert a Didymos, amely a Dimorphos anyabolygója, áthalad a Mars pályáján, de a Föld pályáján kívül marad” – magyarázta Küppers.
(Borítókép: NASA DART és Didymos aszteroida. Illusztráció: Getty Images)