Soha nem tapasztalt sivatagi hőség, tornádó, sarki fény és annyira enyhe telek, hogy lassan már bundás cipőre sem lesz szükségünk: nagyon szemellenzősnek kell lenni ahhoz, hogy ne vegyük észre, a klímaváltozás nemcsak globális probléma, hanem egyre inkább érezhetővé válik hazánkban is. Ez arra is hatással van, hogy milyen növényeket, zöldségeket, gyümölcsöket tudunk itthon beszerezni, hiszen a hazai növénytermesztés átalakulóban van.
Ez annyit jelent, hogy a hagyományosan termesztett növények egy része nehezebben, vagy csak jóval drágábban lesz előállítható, miközben olyan gyümölcsök és termények is elérhetővé válhatnak, amelyeket eddig távolról importáltunk.
Nyári forróság, kiszámíthatatlan időjárás
„Régen nem voltak ilyen hőségek” – nyögtük idén a nyári kánikulában, és aki tehette, a klimatizált, hűvös lakásában, irodájában húzta meg magát, míg odakint hetekig tombolt a 40 fokot is elérő hőség.
„Mi ez a téli zimankó?” – kérdeztük egymástól, amikor szeptember első hetével a nyári meleg után hirtelen beköszöntött a novemberi hideg. Ahogy a saját bőrünkön is tapasztalhatjuk, a klímaváltozás egyik legkézzelfoghatóbb hatása Magyarországon a növekvő hőmérséklet és az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás. Ez természetesen hatással van a mezőgazdaságunkra is: a hagyományosnak mondott növényfajták, mint a búza, kukorica és burgonya, nehezebben alkalmazkodnak ezekhez az új feltételekhez. Az aszályos időszakok, a szélsőséges hőmérséklet-ingadozások és a talajnedvesség hiánya egyre inkább veszélyeztetik a növények termesztését, ami komoly kihívást jelent a gazdák számára.
Bye-bye importfüggőség, helló avokádó?
Miközben a hagyományos növénytermesztés egyre nagyobb kihívásokkal szembesül, a klímaváltozás új lehetőségeket is teremthet. Az emelkedő hőmérséklet és a hosszabbodó nyarak lehetővé teszik, hogy olyan gyümölcsöket és zöldségeket is termesszünk, amelyekkel eddig Magyarországon nem lett volna gazdaságos foglalkozni és méregdrágán vettük meg a piacon.
Például a mediterrán klímát kedvelő növények, gyümölcsök, mint a füge, a gránátalma vagy az olajfa, egyre nagyobb teret nyerhetnek a hazai földeken, és nem kell arra várni, hogy valaki behozza azokat külföldről.
A citrusfélék, mint a citrom és a narancs, szintén termeszthetők lehetnek bizonyos mikroklímás területeken, ahol a hőmérséklet emelkedése és a fagyos napok számának csökkenése kedvező feltételeket biztosít.
Ezeknek az új növényfajoknak a hazai termesztése hosszú távon csökkentheti az ország importfüggőségét is. A helyben beszerzés lehetősége nemcsak a frissességüket és minőségüket javítaná, hanem az árakat is kedvezőbbé tehetné a magyar fogyasztók számára.
A külföldi csábító, de veszélyes lehet
Ha ezen felbuzdulva már venné is a repülőjegyet, hogy egy külföldi beszerzőutat tegyen olasz olajbogyóért, görög sárgadinnyéért vagy más mediterrán növényért, fontos tudni, hogy komoly következményei lehetnek, ha ilyet hazahoz. Persze, jó eljátszani a gondolattal, hogy akár a saját kertjében nevelgesse a narancsfát, de betegségeket vagy kártevőket is behurcolhat vele, ami a többi növényét tönkre teheti, sőt akár járványt is okozhat, hiszen ezekkel az idegen fajokkal szemben a helyi növények és állatok nem tudnak védekezni, így gyorsan terjednek és hatalmas károkat tudnak okozni.
Gondoljunk csak a tavalyi esetre, amikor három vármegyében – Hajdú-Biharban, Jász-Nagykun-Szolnokban és Zalában – egy pusztító baktérium jelenlétét igazolták a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) munkatársai. Az ezzel a baktériummal fertőzött növények akár 100 százalékban is elpusztulhatnak, ellenszer ugyanis nincs.
Ezért indult útjára a #PlantHealth4Life kampány, amely 22 európai ország részvételével hívja fel a figyelmet a növényegészségügyi kockázatokra és arra, hogy mindannyiunknak szerepe van a biológiai sokféleség megőrzésében. Ahogyan Tobin Robinson, az EFSA PLANTS egységének vezetője is hangsúlyozta: „A növények egészsége nemcsak a környezetre és az európai élelmiszerláncra van hatással, hanem a jelenünkre és a jövőnkre is.”
A kampány részleteiről az angol nyelvű weboldalon vagy a NÉBIH csatornáin érhető el bővebb információ.
A cikk megjelenését az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság támogatta.
(Borítókép: Olajbogyó termés egy férfi kezében. Illusztráció: Getty Images)