Egy rejtélyes tengeri élőlényről amely látszólag örökké él, most kiderült, hogy képes rákos daganatot átadni más egyedeknek

Francia kutatók aggodalmukat fejezték ki legutóbbi felfedezésük miatt, miszerint a görög mítoszok tavi szörnyeiről elnevezett, elképesztő túlélési és regenerációs képességeiről is ismert Barna hydra faj képes olyan daganatos betegséget kifejleszteni, amely átvihető más élőlényekre.

Bár a hydrákon egyelőre csak a laboratóriumban alakult ki „fertőző daganat" tanulmányozó francia kormánytudósok aggodalmuknak adtak hangot, hogy „átvihető rákos megbetegedéseik” „drámai ökológiai következményekkel” járhatnak, ha a vadonban elterjednek. Bár a barna hydrában egyelőre csak laboratóriumban alakult ki ilyen daganat, a jelenség az elmúlt évtizedben majdnem a kihalás szélére sodorta a tasmán ördögöket Ausztrália partjainál. 

A kutatók most attól tartanak, hogy a környezetszennyezés több fertőző rákos megbetegedést eredményezhet – bár az még egyelőre nem világos, hogy a daganatos betegségek ezen formái emberekre is át tudnak-e terjedni.

Korábban a rákkutatók és a vadon élő állatokkal foglalkozó biológusok azt feltételezték, hogy a fertőző rákos esetek kizárólag a gazdaszervezet és a rákos sejtek tulajdonságainak ritka összeolvadása révén jöhetnek létre. Ám francia nemzeti kutatóintézet, a CNRS új eredményei kimutatták, hogy ezek a megbetegedések egyszerűen a túltáplálásból is kialakulhatnak. 

Sophie Tissot, a kutatás vezetője és kollégái a laboratóriumi kolóniáikban garnélarák lárvákkal etették a hydrákat, és a kontrollcsoportos vizsgálat azt mutatta, hogy a túletetett egyedekben nagy arányban alakultak ki a továbbadható daganatok.

Az olyan emberi tevékenységek, mint például az haltenyésztő-telepek a barna hidra túlszaporodásához és túltápláltságához vezetnek, így a fertőző rákos esetek a kutatók félelmei szerint rászabadulhatnak az ökoszisztémára. 

Szerencsére Tissot és csapata azt is megállapította, hogy ezek a tumorok elég sérülékenyek, és ha abbahagyják a hydrák túletetését, akkor remisszióba léphetnek.

A CNRS-csoportja és az átvihető rákok más kutatói most azt remélik, hogy a hidra gyors életciklusát felhasználhatják az átvihető rákok jobb megértéséhez a laboratóriumban. 

(Daily Mail)

(Borítókép: aggódó tudós. Illusztráció: Getty Images)