Kubatov Gábor, a Ferencváros elnöke nemrégiben azt fejtegette egy szurkolói ankéton, hogy a csapat magyar válogatott kapusának, Dibusz Dénesnek volt egy franciaországi ajánlata, amire Dibusza azután mondott nemet, hogy kiderült, nagyságrendileg ugyanazt a pénzt megkeresi az NB I egyeduralkodójánál is, mint amennyi külföldön érkezne a számlájára, így családosként nem vág bele egy teljesen új kalandba. A g7.hu ezen a gondolatmeneten készített egy összeállítást a magyar futballban uralkodó fizetésekről.
A g7 a következő megállapításokra jutott:
- 2010 óta az NB I-es csapatok bevétele óriásit ugrott: 14 éve átlagosan félmilliárd forinttal gazdálkodtak, miközben ez az összeg tavaly meghaladta a 4,5 milliárdot;
- a 2022-es adatok alapján a régióban csak az osztrák klubok verik átlagos bevételt tekintve (22,3 millió euró) a magyarokat (13,2 millió euró), miközben a nemzetközi porondon általában jóval eredményesebb horvát (9,7 millió euró) vagy cseh csapatokhoz (6,1 millió euró) jócskán kevesebb pénz folyik be;
- a magyar klubok a fizetések terén is a második helyen állnak a régiós rangsorban az osztrákok mögött. A jelenség hátterében a kedvezőbb hazai adófeltételek állnak: a ténylegesen a focisták zsebébe kerülő nettó fizetések lényegében már az osztrák szintet is elérték itthon.
A Fradi az egyeduralkodó
Az FTC nemcsak eredményességben, hanem anyagilag is kilóg a honi élvonal csapatai közül. Az FTC Labdarúgó Zrt. bevétele 2010 óta közel negyvenszeresére nőtt, miközben a bérköltségekre költött összeg még ennél is durvábban kilőtt, amíg 13 éve 0,11 milliárd forint, addig tavaly 9,18 milliárd forintnyi kiadást jelentett ez a tétel. A g7 kalkulációja szerint 2023-ban átlagosan bruttó 15-16 millió forintot kereshetett egy Fradi-játékos.
A 24.hu cikke szerint ezzel nettó fizetés tekintetében a magyar bajnok a francia élvonal csapatainak majdnem a felét megelőzi.
(Borítókép: Dibusz Dénes, az FTC kapusa. Fotó: DeFodi/Getty)