A Kessler-szindróma egy nagyon is valós forgatókönyv, amelyet először 1978-ban vázoltak fel, de most vált igazán aktuálissá. Donald Kessler és Burton Cour-Palais NASA-tudósok elmélete szerint, ahogy egyre több műholdat, rakétát és űreszközt küldünk fel az űrbe, úgy válik egyre zsúfoltabbá a Föld körüli pálya. Ez a hatalmas űrszemét-hegy bármikor ütközésbe kerülhet egymással, és ez elindíthat egy láncreakciót, amely végül letarolhat mindent az űrben – írja a LaDbible.
Gondoljon csak bele: az űrben keringő régi műholdak, rakétamaradványok egy nagy balesetet okoznak, ami még több törmeléket hoz létre, amelyek tovább ütköznek egymással.
Ha elérjük azt a pontot, amelyet Kessler „kritikus tömegnek” nevezett, az egész Föld körüli pálya használhatatlanná válhat. Ezzel pedig minden, amit a műholdakhoz kötünk – internet, GPS, televízió, telefon – megszűnhet.
Miért ennyire súlyos a helyzet?
A Föld körül több mint 10 000 műhold kering, és több mint 100 billió (!) darab régi műholddarab és rakétatörmelék kering velük. Még egy kisebb ütközés is lavinát indíthat el, amely megsemmisíthet mindent, ami az útjába kerül. A tudósok szerint a Kessler-szindróma miatt néhány évtizeden belül olyan mértékben megnőhet az ütközések esélye, hogy már nem lehet majd új műholdakat felküldeni.
Hogyan érhet véget a modern világunk?
Ha bekövetkezik a Kessler-szindróma, akkor búcsút inthetünk az internetnek, a mobiltelefonoknak, a GPS-nek, sőt még a tévénézésnek is. Képzelje el, milyen lenne, ha nem tudna többé hívásokat kezdeményezni, nem tudná megnézni az időjárást, vagy akár csak tájékozódni a GPS segítségével. Az életünk egy szempillantás alatt visszatérhetne a digitális világ előtti időkhöz.
Nem beszélve arról, hogy a kritikus iparágak is összeomolhatnak. A mezőgazdaság, a közlekedés és a halászat is az időjárási műholdak adataira támaszkodik, hogy hatékonyan működjenek. Ha ezek is megsemmisülnek, az élelmiszerellátásban is komoly problémák léphetnek fel.
Már most is vannak riasztó események: 2021-ben egy orosz rakéta megsemmisítette saját műholdját, ami az ISS űrhajósait kényszerítette vészhelyzeti eljárásokra. Ez csak egy apró figyelmeztetés volt arra, hogy mi történhet, ha a dolgok kicsúsznak az irányítás alól.
Van kiút?
Szerencsére a tudósok nem ülnek tétlenül. Az egyik megoldás az űrszemét újrahasznosítása lenne, hogy más űrmissziókhoz használják fel. Emellett néhányan azt javasolják, hogy próbáljuk letéríteni a törmeléket a pályáról, és hagyjuk, hogy elégjenek a Föld légkörében. Az Európai Űrügynökség célja, hogy 2030-ra elérje a „törmeléksemlegességet”, vagyis ne halmozódjon fel újabb űrszemét.
(Borítókép: űrszemét. Illusztráció: Getty Images)