A kínai tudósok egy disznó agyát élesztették újra egy órával az állat halála után, és ebben nagy szerepe van a májnak is.

Bár úgy hangozhat, mintha Frankenstein meséjébe kerültünk volna, egy új kísérlet alapjaiban változtathatja meg mindazt, amit az agy haláláról és az újraélesztés lehetőségeiről eddig gondoltunk.

Kínai kutatóknak ugyanis sikerült újraéleszteniük egy sertés agyát, egy órával azután, hogy eltávolították a testéből. A Guangdong Tartományi Nemzetközi Tudományos és Technológiai Együttműködési Bázis tudósai egy szokatlan módszerrel helyreállították egy halott sertés agyában a „tudatos tevékenységet jelentő” agyhullámokat.

A technika úgy működik, hogy egy egészséges májat beépítenek az agyat életben tartó mesterséges létfenntartó rendszerbe. Ennek oka, hogy a legfrissebb tanulmányok szerint a máj „ketontesteknek” nevezett tartalék energiamolekulákat termel, amelyek megvédik az agyat a sérülésektől. Bár a technikát eddig csak sertéseken alkalmazták, a kutatók szerint a közeljövőben embereken is alkalmazható lesz.

Úgy gondolják ez a módszer forradalmi áttörést hozhat a szívleállásos betegek kezelésében, mivel ha a szív megállása után génszerkesztett sertésmájhoz kötnék a szervezetüket, akkor nem csak újra lehetne őket éleszteni, de minimalizálni lehetne az agykárosodást is.

Szívleállás után, a vérkeringés hiányában a fontos szöveteket alkotó sejtek hamarosan elhalnak. Ez az iszkémia nevű folyamat perceken belül helyrehozhatatlan agykárosodást okoz, ami élethosszig tartó egészségügyi komplikációkhoz vagy halálhoz vezethet. A szívmegállásos betegek kórházi adatait vizsgálva azonban a kutatók meglepő mintázatot figyeltek meg.

Azok a betegek, akiknél a máj iszkémiája is előfordult, általában súlyosabb neurológiai károsodást szenvedtek, hosszabb ideig maradtak az intenzív osztályon, és magasabb volt a halálozási arányuk. Azok viszont, akiknek a mája egészséges maradt, ezzel szemben sokkal tovább éltek, és jobb egészségi állapotuk volt.

Ebből a kutatók azt feltételezték, hogy a máj működése és az agy szívmegállásra adott reakciója között összefüggés lehet, majd ezt kísérletekkel igazolták is.

(Daily Mail)

(Borítókép: képalkotó eljárás felvételei az agyról. Illusztráció: Getty Images)