1. Nem a legnagyobb
A Szahara a világ legnagyobb forró(!) sivataga, de összességében csak a harmadik legnagyobb sivatag az Antarktisz és az Északi–sark hideg sivatagai mögött. A Szahara a Föld egyik legzordabb környezete, 9,4 millió négyzetkilométert fed le, körülbelül akkora területet, mint az Egyesült Államok, és az afrikai kontinens csaknem egyharmadán terül el.
2. Vándorló sivatag
A Szahara évente 48-50 kilométerrel terjeszkedik az afrikai kontinens belsejébe, déli irányba.
3. Közel sem lakatlan
Bár az időjárási körülmények nem ideálisak, a Szahar mégsem lakatlan. Területén ma is több mint 2,5 millió ember él, közülük a legtöbben Egyiptomban, Mauritániában, Marokkóban és Algériában.
4. Mi rejlik a Szahara dűnéi alatt?
A Szahara nem volt mindig olyan száraz, mint amilyen ma. A száraz, barátságtalan sivatagi éghajlat 20 000 évente változik, a zord sivatagot ekkor egy buja, zöld terület váltja fel. Régészek a Szaharából származó tengeri üledékeket vizsgálva azt találták, hogy a száraz és a zöld Szahara közötti ciklus megfelel a Föld-tengely dőlésszöge csekély változásainak. Amikor a Föld tengelye csak egy fokkal közelebb billentette az északi féltekét a Naphoz (a mai 23,5 fok helyett körülbelül 24,5 fok lett), megnőtt a monszunesőzések száma, és ezáltal buja, zöld tájat idézett elő a Szaharában. A régészek őskori barlang-, sziklafestményeket és egyéb régészeti maradványokat fedeztek fel, amelyek rávilágítanak arra, milyen volt az élet az egykor zöldellő Szaharában.
5. Rengetegen osztoznak rajta
A Szaharát nyugaton az Atlanti-óceán, keleten a Vörös-tenger, északon a Földközi-tenger, délen pedig a Száhel-övezet határolja. Területe tíz országot (Algéria, Csád, Egyiptom, Líbia, Mali, Mauritánia, Marokkó, Niger, Szudán és Tunézia), valamint Nyugat-Szaharát öleli fel.
6. Időtálló
Az Észak-Afrikában elterülő sivatag mai formájában mintegy 2,5 millió éves. Egy néhány évvel ezelőtti tanulmányban azonban norvég, francia és kínai kutatók kifejtették, hogy Észak-Afrika elsivatagosodása és a Szahara kialakulása az eddig véltnél sokkal korábban, már hétmillió éve elkezdődött.
7. Legmagasabb pontja több mint 3000 méter
A Szahara tulajdonképpen egy fennsík a maga 300-450 méteres tengerszint feletti magasságával, ám „hegyes” tájain nem ritkák a 3000 méter fölöttiek sem. A sivatag legmagasabb hegye – így a legmagasabb pontja is – a csádi, 3145 méteres Emi Koussi.
+1 Extrém hőingadozás
Elképzelni is nehéz, hogy a hazánkban csak nyáron megszokott 35 fokos hőségnél a Szaharában nappal még akár 20 fokkal is több lehet. Ugyanakkor éjjel már egészen más a helyzet: ekkor a hőmérséklet fagypont közelébe is süllyedhet.
(Borítókép: Szahara. Illusztráció: Starcevic/Getty)