10 furcsa szabály, amelyeket az olimpiai tornászoknak be kell tartaniuk

Az olimpiai torna egy rendkívül népszerű, de ugyanakkor szigorú sport, ahol a versenyzők nemcsak technikai tudásukat, hanem mentális állóképességüket is próbára teszik. A tornászok számára nem csak a fizikai kihívások jelenthetnek akadályt, hanem a versenyekre vonatkozó szigorú, és néha egészen bizarr szabályok is, amelyeket be kell tartaniuk. Fotó: Europa Press Sports / Getty Images Hungary

1. Ne mutasson csalódottságot!

Az olimpiai tornában nemcsak a fizikai erő, hanem az érzelmi önuralom is alapvető elvárás. Az USA Gymnastics 2023–2024-es női művészi gimnasztika szabályzata egyértelműen megfogalmazza, hogy a tornászoknak „kritika és megjegyzés nélkül” kell elfogadniuk a pontszámokat, és ha hibáznak vagy megsérülnek, akkor is „önuralmat és nyugalmat” kell mutatniuk. Ez azt jelenti, hogy ha egy ugrás vagy mozdulat nem sikerül, a sportolóknak kötelessége úgy tenni, mintha mi sem történt volna. Ez a szabály arra is vonatkozik, hogy a tornászoknak minden helyzetben kerülniük kell az érzelmek túlzott kifejezését, mivel a sportszerű magatartás elengedhetetlen. Még az olimpiai szintű versenyzők, mint a brit Joe Fraser vagy az amerikai Simone Biles, akik nyíltan beszélnek érzelmi küzdelmeikről, a verseny közben sem mutathatnak ki látványos csalódottságot vagy szomorúságot.

Fotó: Europa Press Sports / Getty Images Hungary

2. Ha egy kellék kiesik a kézből, a mosoly nem maradhat el

Bár a legtöbb ember figyelme a művészi gimnasztikára összpontosul, az olimpiai torna másik izgalmas ága, a ritmikus gimnasztika is különleges szabályokat követel meg. A csak női versenyzők számára fenntartott ritmikus gimnasztika ötvözi a táncot és a művészi elemeket, miközben a tornászok öt különféle eszközt – kötelet, karikát, labdát, ütőket és szalagot – használnak. Azonban előfordul, hogy egy eszköz kicsúszik a kezükből, összegabalyodik vagy akár magasra repül a levegőben. Ilyenkor nem lehet újrakezdeni a gyakorlatot. A nemzetközi szabályzat szerint „a tornásznak minden helyzetben folytatnia kell a gyakorlatot,” miközben arcával is kifejezi a zene hatásait és érzelmeit. Ezért, ha egy karika messzire gurul, akkor is mosolyogva kell folytatniuk az előadást. Ha egy eszköz megsérül, vagy szükség van egy cserekészülékre, a tornász kérhet újat, de az 1,00 pontos levonással jár. Ha viszont csak leejtik, a szabályok további 0,50 és 1,00 pont közötti büntetést írnak elő, attól függően, hogy hány lépésre van szükség az eszköz visszaszerzéséhez.

Fotó: Europa Press Sports / Getty Images Hungary

3. A látható fehérnemű miatt elúszhat az olimpiai érem

A torna világában a versenyzőknek nem csak a technikai elemek tökéletes végrehajtására kell koncentrálniuk, hanem a megjelenésük minden apró részletére is. Az olimpiai bírók szigorúan figyelik a tornászok külső megjelenését, és akár egy apró ruhaigazítás vagy véletlenül kilátszó fehérnemű is pontlevonást eredményezhet, ami végső soron az éremről is dönthet. Ahogy Nastia Liukin, amerikai olimpiai bajnok tornász a 2016-os olimpia előtt a People magazinnak elmondta, a tornászok minden részletre figyelnek, hogy elkerüljék a kínos helyzeteket. A sportolók gyakran olyan árnyalatú fehérneműt választanak, ami illeszkedik bőrtónusukhoz, így biztosítva, hogy semmi ne legyen látható. A szigorú szabályok miatt sokan egyedi, kifejezetten a versenyekre szabott fehérneműket viselnek, amelyek a lehető legdiszkrétebben maradnak rejtve.

Fotó: Europa Press Sports / Getty Images Hungary

4. Az étrendre vonatkozó szabályok is szigorúak lehetnek az olimpiai tornászok számára

Az olimpiai tornászok étrendje nem egyszerűen a kalóriák számolgatásáról szól, hanem egy olyan szigorú étrendi irányelvek rendszeréről, amelyeket a sportolók és edzőik alakítanak ki a teljesítmény maximalizálása érdekében. Noha hivatalos szabályok nincsenek, a tornászok mindennapjainak része az étkezések gondos megtervezése. MyKayla Skinner, amerikai tornász, egy interjúban elmondta, hogy verseny előtt fehérjében gazdag ételeket fogyaszt, kerülve a koffeint és a glutént. A torna szupersztárja, Simone Biles szintén figyel a megfelelő táplálékbevitelre: gyakran kezd reggelit egy fehérjével dúsított gofrival, amit gyümölcsök és zöldségek követnek. A mai sportolók azonban már lazább megközelítést is alkalmazhatnak, figyelve az egyensúlyra. Biles például szívesen enged meg magának egy-egy kedvenc édességet, mint a fahéjas zsemle. Az étrendi egyensúly fontosságát hangsúlyozzák, mert a torna történetében számos sportoló szenvedett étkezési zavarokkal, amikor szélsőséges szabályokat követtek a súlycsökkentés és a teljesítmény javítása érdekében.

Fotó: Europa Press Sports / Getty Images Hungary

5. A tornászok trikója több millió forintba kerülhet

Az olimpiai tornászok ruhatára nemcsak a funkcionalitásról, hanem a luxusról is szól. Egyetlen gyakorló trikó ára 22 ezer és 76 ezer forint között mozoghat, míg a versenytrikók darabja átlagosan 265 ezer és 1,9 millió forintba kerülhet – a 2024-es amerikai csapat trikóin például több ezer kristály és gyöngy található. Az ilyen drága és egyedi készítésű trikók biztosítják, hogy minden versenyző tökéletesen illeszkedő, látványos és versenyképes öltözéket viselhessen. A ruhadarabok előállítása bonyolult folyamat, amely három különböző próbán megy keresztül, és illeszkednie kell az olimpiai szabályokhoz is: például az ország nevét vagy zászlaját viselhetik, ám a sportolók saját nevüket nem tüntethetik fel a trikón.

Fotó: Europa Press Sports / Getty Images Hungary

6. Az olimpiai tornászok számára tiltott az ékszer és a ruházat igazítása

Az olimpiai tornászok megjelenése szigorú szabályokhoz kötött, és minden ruházati igazításért pontlevonás járhat. Leah N. Scarpa elárulta a The New York Timesnak, hogy egy állami versenyen kéttized pontot veszített emiatt, és Nastia Liukin szerint hasonló szankciók az olimpián is gyakoriak. Ezért a tornászok gyakran ragasztóspray-t használnak, hogy biztosítsák a ruhájuk stabilitását. Ezek a szabályok azonban nemcsak a teljesítménybiztonságot szolgálják, hanem az esztétikai elvárásokat is. Többen úgy vélik, hogy a szabályok a női sportolók megjelenésére helyeznek túl nagy hangsúlyt. A német női tornászcsapat például a 2021-es olimpián hosszú lábú ruhában versenyzett, ezzel tiltakozva a sportágban tapasztalható szexizmus ellen.

Fotó: Europa Press Sports / Getty Images Hungary

7.Simone Biles mozdulatait külön szabályokkal fogják vissza az olimpián

Simone Biles, a világ egyik legkiemelkedőbb tornásza, olyan bravúros és nehéz mozdulatokat mutat be, hogy a bírók külön szabályokkal igyekeznek csökkenteni az általa elérhető pontokat. 2019-ben, az Egyesült Államok Nemzeti Bajnokságán két különösen bonyolult mozdulattal kápráztatta el a közönséget: a „Biles II” nevű ugrása megkapta a legmagasabb, J nehézségi besorolást, míg egy másik ugrása, amit szimplán csak „Biles”-ként ismerünk, H besorolást kapott – noha a tornásztársadalom szerint ez utóbbi is magasabb pontot érdemelt volna. A döntést meghozó Nemzetközi Tornaszövetség (FIG) szerint azért választották ezt az utat, mert nem akarták, hogy más tornászok túlságosan nagy kockázatot vállaljanak és hasonlóan veszélyes mozdulatokat próbáljanak meg utánozni. Sokan viszont úgy gondolják, hogy ezzel valójában Biles kivételes teljesítményét akarták visszafogni, hogy a verseny kiegyensúlyozottabb legyen.

Fotó: Europa Press Sports / Getty Images Hungary

8. Az olimpiai pontszámokat nem adják olcsón – a fellebbezés is pénzbe kerül

Az olimpiai tornászok nemcsak a versenyen mutatott teljesítményükért, hanem még a pontszámok esetleges fellebbezéséért is komoly összegeket fizethetnek. Ha egy csapat vitatná a pontszámot, nem elég, hogy ezt nyíltan megteszi; fizetni is kell érte. A riói olimpián például az első fellebbezés díja körülbelül 114 ezer forint volt, a második már 190 ezer forint, míg a harmadik kihívás 379 ezer forintot kóstált – mindezt csak azért, hogy újraértékeljék az eredményt. Korábban a bírók előtt azonnali készpénzzel kellett a fellebbezési díjat kiegyenlíteni, de mára már utólagos fizetésre módosították ezt a szabályt. Ezzel elkerülték azt a kényelmetlen jelenetet, hogy az edzők készpénzt nyújtanak át a bíróknak. A fizetési kötelezettség nemcsak a tornászokra vagy az edzőkre, hanem az adott csapat nemzeti szövetségére hárul. Ha a fellebbezés sikeres, a pénzt visszafizetik; ha nem, a díjat a tornaszövetség jótékony célokra fordítja. Ez a szabály célja, hogy visszaszorítsa a szükségtelen fellebbezéseket, és gördülékenyebbé tegye a versenyt, miközben biztosítja, hogy a panasz valóban fontos legyen.

Fotó: Europa Press Sports / Getty Images Hungary

9. A tornászok megjelenési szabályai szigorúbbak, mint gondolnánk

Az olimpiai tornaversenyek látványos eleme nemcsak a mozdulatokban, hanem a ruhákban is megjelenik. Az előírt öltözetek között általában lábszár nélküli, hosszú ujjú trikók szerepelnek, melyeket gyakran élénk színek és díszítések tesznek különlegessé. A tornászoknak azonban nemcsak csillogó ruhákban kell fellépniük; megjelenésükre szigorú szabályok vonatkoznak. Az USA Gymnastics irányelvei szerint a sportolóknak el kell távolítaniuk a hajukat az arcukból, és csak minimális ékszert, például fülbevalót viselhetnek, hogy elkerüljék a baleseteket és a figyelemelvonást. A szabályok azonban tovább mennek: a tornászok trikója nem fedheti fel a csípőcsontokat, nem lehet hát nélküli, és nem hordhatnak olyan ruhadarabokat, mint a boxerek vagy teniszcipők. Az egyetlen engedmény, hogy hálós vagy hússzínű anyag megjelenhet az egyébként nyitott részeken. Ezek az öltözködési szabályok sokak szerint szigorúak, és kritikusok úgy vélik, hogy nemcsak a sport biztonságát szolgálják, hanem egyfajta kísérletet jelentenek a nők testének kontrollálására is.

Fotó: Europa Press Sports / Getty Images Hungary

10. A nemi alapú szabályok korlátozzák a tornászok szereplését bizonyos versenyszámokban

Az olimpiai tornaversenyek során szigorú szabályok határozzák meg, hogy a férfi és női tornászok milyen versenyszámokban indulhatnak. Jelenleg a férfiak hat versenyszámban szerepelhetnek, míg a nők csupán négyben. A férfiak számára elérhető versenyszámok közé tartozik a gyűrű, az ugrás, a talajgyakorlat, a lólengés, a korlát és a nyújtó. Ezzel szemben a nők négy számban indulhatnak: ugrás, felemás korlát, gerenda és talajgyakorlat. Bár a különbségek mögött praktikus okok is állhatnak – például a férfiak nagyobb felsőtesti ereje miatt könnyebben teljesítik a gyűrűn és a lólengésen végzett gyakorlatokat – a szabályozások nem pusztán fizikai tényezőkön alapulnak. 1948-ban például még a nők is versenyeztek a gyűrűn, de mára ez már megszűnt. A változások hátterében sokan úgy vélik, hogy nemi normák és hagyományok állnak, amelyek jelentősen befolyásolták, hogy mely versenyszámokat tartják „megfelelőnek” a férfiaknak és a nőknek. Ez a megkülönböztetés a ritmikus gimnasztikában is jelen van. Az olimpián ebben a versenyszámban kizárólag nők indulhatnak. Pedig más versenyeken, például Japánban, már a férfiak is régóta részt vesznek ritmikus gimnasztikai versenyeken, ahol az akrobatikus elemeket táncos mozdulatokkal ötvözik. Franciaországban Peterson Ceus tornász aktívan küzd a férfi ritmikus gimnasztika olimpiai elismeréséért, ám jelenleg az olimpián továbbra is csak nők versenyezhetnek ebben a sportágban.

Fotó: Europa Press Sports / Getty Images Hungary

1. Ne mutasson csalódottságot!

2. Ha egy kellék kiesik a kézből, a mosoly nem maradhat el

3. A látható fehérnemű miatt elúszhat az olimpiai érem

4. Az étrendre vonatkozó szabályok is szigorúak lehetnek az olimpiai tornászok számára

5. A tornászok trikója több millió forintba kerülhet

6. Az olimpiai tornászok számára tiltott az ékszer és a ruházat igazítása

7.Simone Biles mozdulatait külön szabályokkal fogják vissza az olimpián

8. Az olimpiai pontszámokat nem adják olcsón – a fellebbezés is pénzbe kerül

9. A tornászok megjelenési szabályai szigorúbbak, mint gondolnánk

10. A nemi alapú szabályok korlátozzák a tornászok szereplését bizonyos versenyszámokban

10 furcsa szabály, amelyeket az olimpiai tornászoknak be kell tartaniuk

Ring Tamás