A chicagói Field Természettudományi Múzeum tudósai betekintettek az ókori egyiptomi múmiák kötései alá, hogy új részleteket tárjanak fel azok kilétéről és a túlvilági életre való felkészítésükről – mindezt anélkül, hogy egyetlen vászondarabot is eltávolítottak volna.
Szeptemberben a múzeum munkatársai külön erre a célra épített kocsikon 26 kiállított múmiát vittek ki a parkolóba, ahol egy mobil CT-berendezéssel vizsgálták meg őket. Az roncsolásmentes technológia segítségével több ezer röntgenfelvételt készítettek a múmiákról és azok koporsóiról. Ezeket a röntgenképeket egymásra helyezve 3D-s képeket hoztak létre, amelyek feltárták a csontvázakat és a bennük lévő tárgyakat is.
Az új betekintések segítenek megvilágítani az egyiptomiak több mint 3000 évvel ezelőtti temetkezési szokásait, valamint azt, hogy mit tartottak fontosnak az utóéletbe magukkal vinni.
„Régészeti szempontból hihetetlenül ritka, hogy egyetlen egyén szemszögéből kutassuk vagy szemléljük a történelmet. Ez egy igazán nagyszerű módja annak, hogy megnézzük, kik voltak ezek az emberek – nem csak az általuk készített holmikat és a róluk kitalált történeteket, hanem az abban az időben élő személyeket is megismerhetjük” – fogalmazott Stacy Drake, a Field Museum emberi maradvány-gyűjteményének vezetője.
Bár a szkennelés körülbelül négy napig tartott, a 3D-s képek feldolgozása és elemzése akár három évig is eltarthat. Néhány eredményt azonban már publikáltak.
Az új CT-vizsgálatok feltárták, hogy egyes balzsamozók úgy döntöttek, hogy csomagokat készítenek a szervek számára, és visszahelyezik azokat a múmiákba. A csomagokban Hórusz fiainak viaszszobrai voltak, akik felelősek a szervek védelméért. A szobrok segítettek a múzeum tudósainak azonosítani az egyes csomagokban lévő szerveket.
Lady Chenet-aa múmiája
Lady Chenet-aa nagyjából 3 ezer évvel ezelőtt élt Egyiptomban, a 22. dinasztia idején. Az egyik legnépszerűbb múmia a múzeumban, akit egy hatalmas koporsóban temettek el. Az új vizsgálatok segítettek a tudósoknak megbecsülni, hogy a magas rangú nő a 30-as évei végén vagy a 40-es évei elején halt meg. Mumifikálása során tömést helyeztek a légcsövébe, hogy ne essen be a nyaka és mesterséges szemeket helyeztek a szemüregébe, garantálva, hogy a túlvilágon is meglegyenek.
A legnagyobb rejtély azonban az ókori egyiptomi nővel kapcsolatban az volt, hogyan került a koporsóba.
A CT-vizsgálatok alapján a kutatócsapat arra jutott, hogy a balzsamozók függőleges helyzetbe állították a múmiát, mielőtt a kartondobozt nedvességgel meglágyították, hogy rugalmassá tegyék, és szorosan a test köré formálták. A karton hátulján egy hasadékot vágtak, hogy a testet be lehessen helyezni, majd bezárták és befűzték.
Mumifikálás
A mumifikálás spirituális és biológiai rituáléja 70 napig tarthat, beleértve a belső szervek eltávolítását, a szív kivételét, mivel azt a lélek otthonának tartották. A balzsamozók sót használtak a testek szárítására, majd vászonba csomagolták őket, néha imákat írtak rájuk vagy védő amuletteket helyeztek el rajtuk. A szertartásos temetés az utolsó lépés a mumifikálódott személy túlvilágra küldéséhez.
(CNN)
(Borítókép: Egyiptomi múmia. Illusztráció: ttatty/Getty)