napokig tartó szüntelen szenvedésben volt része az ókorban annak, aki sokak szerint a valaha volt legkegyetlenebb kínzásnak volt kitéve. A módszert a perzsák fejlesztették ki és a szkáfizmus nevet kapta.
Az eljárás során az áldozatot egy kisebb csónakba fektették, majd egy másikat helyeztek rá úgy, hogy a feje, a kezei és a lábai kilógjanak közülük. Ezután az illetőt a nap felé fordították, mindennap mézes tejet itattak vele, valamint a kilógó testrészeit is azzal kenték be.
Hogy az áldozat ne haljon meg idő előtt, pont annyit itattak vele a keverékből, amennyitől még nem került a kritikus kiszáradás állapotába, és amennyi elég volt ahhoz, hogy ne haljon éhen. Mindeközben a csónakok között rekedt személy teste folyamatos sokknak és delíriumnak volt kitéve.
A legrosszabb az egészben mégis az volt, hogy az édes keverékre, valamint az áldozat saját ürülékére csak úgy rajzottak a rovarok és bogarak, amelyek szép lassan, akár hetekbe telve falták fel az áldozatot.
(LADBible)
(Borítókép: Szkáfizmus. Fotó: YouTube)