A történelemben nem kevés kegyetlen és furcsa kínzási módszert találtak ki az emberek, de kevés ér fel a „kecskenyelv” nevű módszer abszurditásával. Elsőre talán még viccesen is hangzik, de valójában a kegyetlenség és a kreativitás hátborzongató kombinációja – írta a LaDbible.
Mi is az a „kecskenyelv” kínzás?
A módszer kifejezetten egyszerű volt: az áldozat lábát sós vízbe mártották, hogy a bőre érzékennyé váljon, majd egy kecskét tettek mellé, amely elkezdte nyalogatni a sós felületet. Eleinte az egész talán csiklandozó érzésnek tűnhetett, de ahogy a kecske érdes nyelve egyre jobban koptatta a bőrt, a fájdalom egyre elviselhetetlenebbé vált. A végén nyílt sebek keletkeztek, amelyek gyakran elfertőződtek, és ez halálos kimenetelhez vezethetett.
Hol és mikor alkalmazták?
A „kecskenyelv” az ókori Róma idejére vezethető vissza. Akkoriban a kínzás nemcsak büntetés, hanem hatalomfitogtatás is volt. Ez a módszer ráadásul nem igényelt bonyolult eszközöket vagy különösebb szakértelmet: egy kis só, egy vödör víz és egy kecske elég volt hozzá.
A módszer nemcsak testi, hanem lelki szenvedést is okozott. Az áldozat órákig, akár napokig kénytelen volt elviselni a kínzást, miközben a fájdalom lassan, de biztosan elviselhetetlenné vált.
Szerencsére csak a múlté
Ma már szinte hihetetlen, hogy valaha ilyen brutális dolgok léteztek. A „kecskenyelv” a történelem egyik legbizarrabb kínzási módszereként maradt fenn, és egyúttal emlékeztet arra, hogy milyen kegyetlenek tudtak lenni az emberek. Az ilyen gyakorlatok mára szerencsére csak a történelem részei, és remélhetőleg azok is maradnak.
(Borítókép: egy kecske a réten. Fotó: Getty Images)