A csendháborítás nem tréfadolog: ha nem alkalmi jellegű eseményről (például egy koncertről), hanem rendszeresen ismétlődő, minden határt túllépő zajról van szó, ami meghaladja az ingerküszöbünket, állandó stresszhelyzettel kell megküzdenünk.
A csendháborítás fogalma
A csendháborítás jogszabálya objektíven tulajdonképpen azt tiltja, hogy a tulajdonosok (bérlők, lakók, haszonélvezők) ok nélkül zajongva zavarjanak bárkit a pihenésében. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény kimondja, hogy az ingatlan tulajdonosának, bérlőjének, haszonélvezőjének (mindenkori használójának) kötelessége, hogy tartózkodjon minden olyan magatartástól, ami szükségtelenül zavarja a környezetében lakókat, szomszédokat. Sokszor feljön, hogy csendháborításról csak bizonyos időpontban beszélhetünk, de valójában teljesen mindegy, hogy hajnalban vagy éjszaka, netán napközben zavarja az embert a hangoskodás.
A tulajdonosoknak nem kötelességük eltűrni a szükségtelen zajt, mindegy, hogy az milyen napszakban van, és mindegy, hogy kültérről, vagy bentről származik.
Ami viszont számít az a zavaró hangok zajszintje. A csendháborítási törvény szerint a következő hangossági szinttől minősül egy adott tevékenység csendháborításnak, attól függően, hogy hol található a zaj forrása:
- Kisvárosi, falusi lakóterület, az oktatási létesítmények területe, zöldterületek és temetők: 06-22h között 50 dB; 22-06 között (éjjel) 40 dB
- Nagyvárosi, sűrűn beépített, vegyes lakóterület: 06-22h között 55 dB; 22-06 között (éjjel) 45 dB
- Az épületek zajtól védendő lakóhelyiségeiben a határ egységesen 06-22 óra között 40 dB, 22-06h között (éjjel) pedig maximum 30 dB lehet.
Összességében amikor társasházba költözünk, tisztában kell lennünk vele, hogy az együttélés során kénytelenek leszünk rugalmasak lenni. Előfordulhat, hogy a szomszéd felújít, bútort szerel, a gyerekek szaladgálnak, vagy netán hangos a mosógép, és ezt el kell viseljük. A véletlenül összesodort, különböző természetű és életstílusú lakók között sajnos néha a legjobb szándék ellenére sem sikerül zökkenőmentes együttélést kialakítani.
(Borítókép: Egy férfi párnák közé szorítja a fejét, hogy ne hallja a szomszédot. Illusztráció: Andrii Iemelyanenko/Getty)