Eltántoríthatatlanul hisznek egyes tudósok abban, hogy az általunk ismert univerzum valójában egy hatalmas holografikus kivetülés. Az elméletet találóan „holografikus univerzum elméletnek” nevezik.

Leginkább a Mátrix című filmsorozatban találkozhattunk azzal a jelenséggel, hogy az emberek által ismert világ valójában egy szimuláció volt, miközben az igazi testük egy-egy kapszulában pihent. Habár nem teljesen ezt képezi le, de az úgynevezett „holografikus univerzum elmélet” szerint az univerzumunk igazából egy hatalmas holografikus kivetülés.

Ez azt jelenti, hogy az általunk tapasztalt valóság lehet, hogy egy 2D-s felületen tárolt információ 3D-s kivetítése. A hologram tehát egy kétdimenziós kép, amely helyes nézetben háromdimenziósnak tűnik.

Olyan ez, mint amikor egy hitelkártyát nézünk egy sima felületen, és úgy tűnik, mintha mélysége lenne. Az „holografikus univerzum elmélet” szerint valami hasonló történhet a mi univerzumunkkal is.

A '70-es években született meg a fekete lyukak információs paradoxona, miután Stephen Hawking elmélete szerint a fekete lyukak olyan sugárzást bocsátanak ki, amely „nem hordoz információt”, így ennek okán végül eltűnnek. Ez azonban azt jelentette, hogy a tudósok nem tudták, hova tűnt a fekete lyukba hullott anyagokkal kapcsolatos információ, ámbár a fizikában az információnak nem szabadna megsemmisülnie.

Ekkor Gerard 't Hooft és Leonard Susskind fizikusok elméletet alkottak arról, hogy az információ valójában nem vész el, hanem a fekete lyuk felszínén, az eseményhorizonton tárolódik, nem pedig a belsejében. E lehetséges felfedezés után felvetődött, hogy talán az univerzumban lévő összes információ valahol egy 2D-s felületen tárolódik, és amit mi 3D-ben látunk és tapasztalunk, az egyfajta kivetítés, akár egy hologram.

Marika Taylor professzor, a Birminghami Egyetem elméleti fizikusa szerint az univerzumot egy üreges gömbnek kell elképzelni, amelynek belsejében találhatók a galaxisok, ugyanakkor a felszíni struktúra két dimenzióval rendelkezik.

„Ezt nagyon nehéz elképzelni, de azt is elég nehéz elképzelni, hogy mi történik egy atom belsejében. A huszadik század elején megtanultuk, hogy az atomok kvantumszabályokat követnek, amelyek szintén eléggé eltérnek a mindennapi valóságunktól. A holográfia egy még szélsőségesebb világba visz minket, ahol nemcsak az erők kvantum jellegűek, hanem a dimenziók száma is eltér a mi érzékelt valóságunktól.”

(LADBible)

(Borítókép: Holografikus Föld. Illusztráció: Getty Images)