A repülőgépszárny nemcsak azért van, hogy a gép egyáltalán a levegőbe emelkedjen – valójában ez a légiközlekedés egyik legnagyobb mérnöki csodája. A modern repülőgépeken a szárnyak már rég nemcsak merev fémlemezek: rugóznak, hajlanak, mozognak, sőt – ha kell – még „ragasztószalaggal” is javítják őket! Fotó: shene / Getty Images Hungary

A szárnyak tényleg hajlanak repülés közben 

 

A Boeing 787 szárnya akár 7,5 métert is hajolhat felfelé túlterhelés esetén. Ez nem hiba, hanem szándékos tervezés: a szénszálas anyagok rugalmassága csökkenti a turbulenciát.

Fotó: Naomi Rahim / Getty Images Hungary

A szárny formája repülés közben is változhat 

 

A fékszárnyak és orrsegédszárnyak mozgása lehetővé teszi az alacsony sebességű felszállást és leszállást – a gép szinte „átalakul” a levegőben.

Fotó: DuKai photographer / Getty Images Hungary

A 777X szárnyai „behajthatók”, mint egy hatalmas repülő kar 

 

A Boeing 777X különleges szárnyvégeit a földön behajtják, hogy a gép könnyedén elférjen a repülőtéri kapuknál és gurulóutakon. Felszállás előtt azonban a pilóták kinyitják ezeket a szárnyelemeket, így repülés közben már a teljes, közel 72 méteres fesztáv segíti az optimális hatékonyságot és stabilitást a levegőben. Ez a trükkös megoldás a világ egyik legfejlettebb aerodinamikai rendszere.

Fotó: anucha sirivisansuwan / Getty Images Hungary

Az F1-es versenyautók szárnyai tulajdonképpen fordított repülőgépszárnyak 

 

A Forma-1-ben ugyanazt az elvet használják – csak éppen lefelé: nem felszállni, hanem az aszfalthoz tapadni kell az autónak.

Fotó: Sjo / Getty Images Hungary

A repülő szárnyait tényleg lehet „ragasztószalaggal” javítani 

 

Ez a Speed Tape nevű anyag nem háztartási vacak, hanem fémalapú profi ragasztó, ami extrém hőmérsékletet és nyomást is kibír.

Fotó: Anton Petrus / Getty Images Hungary

A különleges festék csökkenti a légellenállást 

 

Az új generációs szárnyakat speciális festékkel vonják be, ami akár 25%-kal csökkenti a légellenállást – ez kevesebb üzemanyagot és kisebb környezeti terhelést jelent.

Fotó: Jon Tetzlaff / Getty Images Hungary

A sárga hurkok a szárnyon nem díszek – vész esetén életet menthetnek 

 

Ha valaha elgondolkodott azon, mire valók azok a kis sárga gyűrűk a szárny tetején: nem díszítés, hanem életmentő eszköz! Vízreszálláskor az utasok a szárnyra lépnek ki a vészkijáraton keresztül, majd ezekhez a hurkokhoz rögzített köteleken át kapaszkodnak a mentőtutajokhoz. A csúszós szárnyfelszín és a billegő géptest miatt ezek a kapaszkodók sokszor az egyetlen biztos pontot jelentik a meneküléshez.

Fotó: MirageC / Getty Images Hungary

A szárny alul lapos, felül domború – ez adja a felhajtóerőt 

 

Ez a klasszikus forma segít abban, hogy alul nagyobb nyomás keletkezzen, felül pedig kisebb, így a gép szó szerint „felszívódik” a levegőbe.

Fotó: ElOjoTorpe / Getty Images Hungary

A „fém botok” a szárny végén nem díszek – kisütik a sztatikus elektromosságot 

 

A szárnyak kilépőélén sorakozó kis fém rudacskák, úgynevezett kisütőtüskék, nem díszek – hanem valódi biztonsági eszközök. A repülés során a géptest külső felületén sztatikus elektromosság halmozódhat fel, amit ezek a tüskék vezetnek le biztonságosan. Ha ez nem történne meg, egy hirtelen kisülés akár a kommunikációs vagy navigációs rendszereket is tönkretehetné. A repülés utáni földi kisülések pedig a reptéri dolgozóknak is kellemetlen (és veszélyes) meglepetéseket okozhatnának.

Fotó: Alavinphoto / Getty Images Hungary