Áttörő felfedezést tettek a Cambridge-i Egyetem szakemberei a James Webb űrtávcsővel. A szerkezettel tüzetesebben meg tudták vizsgálni a Kepler-űrteleszkóppal 2015-ben felfedezett, tőlünk 124 fényévnyire található K2-18b nevű exobolygót, amely egy vörös törpecsillag körül kering az Oroszlán csillagképben.
A planéta nagyjából 2,6-szor akkora, mint a Föld, a légkörében pedig vízgőzt mutattak ki hat évvel ezelőtt. Ez az első olyan, lakható zónában elhelyezkedő exobolygó, ahol a szakemberek vizet találtak. Az idei évben ugyanakkor ennél is nagyobb áttörést értek el a bolygó vizsgálatában a tudósok, akiknek olyan gázokat sikerült kimutatni a légkörben, mint a metán, a szén-dioxid és a dimetil-szulfid.
Utóbbit a Földön tengeri mikroorganizmusok, például planktonok termelik.
A dimetil-szulfid jelenléte a K2-18b-n potenciális biológiai aktivitásra utal, hiszen egyetlen olyan nem biológiai folyamat sem ismert, ami jelentős mennyiségben képes lenne előállítani a vegyületet.
„A szakirodalomban nincs olyan mechanizmus, amely megmagyarázná a látottakat élet jelenléte nélkül” – fejtette ki a The Sun című brit napilapnak Nikku Madhusudhan kutatást vezető professzor, hozzátéve, hogy „ez egy sokk a rendszer számára”, hiszen az emberiség évezredek óta próbálja megfejteni, hogy létezik-e élet a Földön kívül.
Időbe telik, amíg kiheverjük ezt a tényt.
Madhusudhan a mérési eredményeik szerint mindössze 0,3 százalékra becsülte annak az esélyét, hogy puszta véletlen folytán kerülhetett dimetil-szulfid a K2-18b légkörébe. Ennél fogva a csapatával egyre bizakodóbb, hiszen a felfedezés egy olyan világot tárt fel, ahol egy hidrogénben gazdag légkör alatt óceánok vize folyhat.
„Jelenleg nem tudjuk, milyen hőmérsékletűek lehetnek ezek a vélt óceánok, de úgy hisszük, valamivel melegebbek, mint a Földön. A bolygónkon az úgynevezett extremofilok (olyan élőlények, amelyek más organizmusok számára élhetetlen, szélsőséges fizikai vagy kémiai tulajdonságokkal bíró élőhelyekhez alkalmazkodtak – a szerk.) már ismertek arról, hogy nagyon magas hőmérsékleten is képesek túlélni, így az önmagában nem akadálya az élet kialakulásának” – fejtette ki Nikku Madhusudhan. Kifejtette továbbá, hogy korábbi elméletek szerint a K2-18b-hez hasonló bolygókon kénalapú gázok jelenléte, például a DMS és a DMDS magas szintje is lehetséges.
„Ez most megfigyeltük, összhangban a jóslatokkal” – emelte ki a professzor. „Minden rendelkezésünkre álló adatot figyelembe véve, amit erről a bolygóról tudunk, egy életben gazdag óceánnal rendelkező világ képe rajzolódik ki előttünk. A kérdés, amelyet évezredek óta felteszünk, csak az, hogy létezhet-e idegen élet odakint.”
Egyes szakemberek ugyanakkor szkeptikusabbak az exobolygót érintő felfedezések kapcsán. Ryan MacDonald, a Michigani Egyetem munkatársa szerint a „Földön túli életről” szóló állításokat alaposan ellenőrizni kell. „Sajnos a K2-18b-re vonatkozó számos korábbi izgalmas állítás nem állta ki ezeket a független ellenőrzéseket” – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy bár az eredmények ígéretesek, a a dimetil-szulfid kimutatása önmagában még nem végleges bizonyíték a földönkívüli életre. Ebben Madhusudhan is egyetért.
„Ebben a szakaszban nem állíthatjuk, hogy még ha DMS-t és DMDS-t észlelünk is, az az élet jelenlétének köszönhető. Ugyanakkor ha az eddig publikált tanulmányokat vesszük, akkor nincs olyan mechanizmus, ami élet nélkül megmagyarázná azt, amit látunk.”
(LADBible)
(Borítókép: Exobolygó. Illusztráció: Getty Images)
