A flörtölés művészet, és mint minden más művészet esetén, vagy van hozzá érzékünk, vagy nincs. Különböző módszerekkel ugyanakkor fejleszthető képesség, csak ismernünk kell néhány praktikát és a jeleket, amelyek az irántunk való érdeklődésről tanúskodnak.

Sokaknak könnyen megy, mások bárhogy is próbálkoznak, csak szenvedés a vége: a flörtölés szinte kikerülhetetlen része a személyes ismerkedésnek, a legjobb pedig, ha természetesen, magától jön. Többen akadnak azonban, akik befeszülnek és szorongani kezdenek ilyen helyzetekben, számukra előny lehet, ha fejben tartanak néhány alapvető praktikát és megtanulják, miből ismerhetik fel, ha tetszenek valakinek, és elkezdődhet az adok-kapok.

A közelmúltban egy bizonyos Robert Sternberg és Aleksandra Kostic adott ki könyvet a nonverbális kommunikácó flörtben betöltött szerepéről és ismérveiről egy, a témában végzett kutatás eredményei alapján. Mint azt a kötet elején megjegyzik, az alapok az evolúcióban keresendők, bizonyos tényezők ugyanis tudat alatt irányítanak minket abban, hogy ki nyeri el a tetszésünket.

Az elsődleges szempont természetesen a külső, nem véletlen a mondás, hogy a külső megfog, a belső megtart. A külső jegyeken belül az arcszerkezet, arcforma a legmeghatározóbb: a férfiaknak általában a kerekebb arc, a nagy szemek, a kis áll és a sima bőr tetszik. A nőknek ezzel szemben a jellegzetes, határozott vonású, szögletes állkapoccsal és erős szemöldökkel rendelkező férfiakon akad meg legtöbbször a szemük.

Az arcformán túl a testalkat is meghatározó tényező a vonzalom kialakulását tekintve. A férfiak ösztönösen a homokóra testalkatot keresik, amely termékenységre utal. A nők védelmező társat keresve általában előnyben részesítik a magas, izmos férfiakat, mindezt azonban valamilyen szinten a kor divatja is befolyásolhatja.

Az érdeklődés felkeltésében a testi adottságokon túl a megjelenésnek is nagyon fontos szerepe van. A nők esetében az alakhangsúlyos, míg a férfiakat tekintve a testmagasságot és a vállakat kihangsúlyozó ruhák a legnyerőbbek, de az sem mindegy, hogy ki milyen színt választ. Egy tanulmány szerint például a vöröset viselő nőket vonzóbbnak találja az erősebbik nem, legyen szó ruháról vagy ízlésesen viselt piros rúzsról.

Ha a külső jegyek alapján kialakul a kölcsönös vonzalom, akkor kezdődhet el az igazi flört, ám ez az a pont, amikor sokan visszavonulót fújnak. A hosszú szemkontaktus felvétele a legegyértelműbb jelzése annak, hogy tetszik a másik, ám a viszonzás elmaradásától félve többen zavarba jönnek és inkább elfordítják a fejüket. Ilyenkor kell azonban minden bátorságunkat összeszedve mélyen a kiszemelt fél szemébe nézni, hogy aztán megtehessük a következő lépést.

Fontos, hogy a kölcsönös szemkontaktus utáni közeledéskor tartsuk szem előtt, hogy a két nem általában két különböző módon értelmezi a hosszú pillantásokat. Habár mindkét félben oxitocin – más néven szerelmi hormon – szabadul fel ilyenkor, a férfiak hajlamosak inkább szexuális töltetűnek venni az érdeklődést, miközben a nők nem feltétlenül erre gondolnak. Az is bizonyított, hogy a hagyományos nemi szerepeket éltető férfiak hajlamosabbak a nők testére fókuszálni az arc helyett, ennek tudatában a nők kevésbé bizonytalanodhatnak el, ha a pillantásuk csak néhány másodpercre találkozik össze a kiszemelt férfiéval, hiszen az ő szeme könnyen elkalandozhat másfelé, ami önmagában ugyancsak jó jel.

Szintén flörtre hívhat egy jókor, jó mértékben megejtett mosoly is, az arcon rövid ideg tartó pozitív érzelmek ugyanis érdeklődést fejeznek ki, nem mellesleg vonzó kisugárzást kölcsönöznek. A nők szempontjából ugyanakkor jobb, ha nem viszik túlzásba: felmérések eredményei szerint esetükben a túl sok vagy túl hangos nevetés inkább visszatetszőnek hat.

Robert Sternberg és Aleksandra Kostic könyve szerint sok mindenről árulkodik még a testtartás: a férfiak flörtölés közben általában egyenes háttal ülnek, tudat alatt a dominanciájukat hangsúlyozva, míg a nők félrebillentett fejjel azt üzenik, hogy védelemre vágynak. A nők érdeklődésének tipikus jele még, ha a haját rendezgeti, dobálja vagy kisimítja a ruháját.

Ha megtetszettünk a másiknak, felvettük a szemkontaktust, megejtettünk egy-egy mosolyt, észleltük a nonverbális jeleket, és elkezdtünk közeledni a másik felé, már félig nyeregben érezhetjük magunkat. Hogy végül stabilan elfoglalhatjuk-e benne a helyünket, vagy lecsúszunk róla, az már a kommunikációnktól, viselkedésünktől, és a személyiségbeli egyezőségeinken múlik. Jó jel, ha a beszélgetés egymás felé fordulva, egymáshoz közel elhelyezkedve, a személyes tér csökkenésével folyik, mert az a kölcsönös érdeklődésről árulkodik, akárcsak az, ha kicsit előre dőlve hallgatjuk a másik mondandóját. Ezzel a viselkedéssel ösztönösen a környezetünktől is távolodni kezdünk, hogy minél inkább egymásra fókuszálhassunk.

Ha úgy érezzük, hogy mindezek alapján sínen vagyunk, akkor a flörtölésbe egy-egy könnyed érintés, a vállak, kezek megérintése is belefér, hiszen vonzalmat fejez ki. Az összhangot és az egymás iránti érdeklődést mutatja az is, ha szinkronban mozgunk a másikkal, szinte visszatükrözve egymás mozdulatait.

(Bien)

(Borítókép: Egy férfi és egy nő flörtöl egy bárpultnál. Illusztráció: Getty Images)