Ma ünnepeljük Húsvéthétfőt, ám azt kevesen tudják, hogy ennek a napnak nincs különösebb jelentősége a keresztény egyházban, hanem elsősorban a népszokásairól híres. A hívők elsősorban Nagypénteket, Jézus keresztre feszítésének a napját, valamint Húsvétvasárnapot ünneplik, amikor a Biblia szerint a megváltó feltámadt, és a kő elgördült a sírja bejárata elől.
Habár Jézus létezése történelmileg elismert tény, a halála kapcsán a tudományos világban máig viták folynak, ahogy arról is, hogy a sírhelye előtt lévő hatalmas kő hogyan mozdulhatott el. Félretéve a természetfeletti magyarázatokat, az egyik legismertebb elgondolás az úgynevezett Swoon-teória, más néven ájuláselmélet, amely szerint Jézus nem halt meg a kereszten, csak eszméletét vesztette.
A teória képviselői állítják, hogy Jézus végül a sírban tért magához, majd történt valami, ami elmozdította a követ a bejárat elől, és így sikerült megmenekülnie.
Az evangélium szerint amikor Mária Magdolna meglátogatta a sírt, azt találta, hogy az azt elzáró hatalmas kő elgördült, Jézus teste pedig kámforrá vált. Az ájuláselméletet képviselő tudósok szerint a legvalószínűbb, hogy egy földrengés rázta meg a vidéket, annak következtében mozdulhatott el a kő a helyéről. Ennek magyarázatául evangéliumokat hoznak, rámutatva, hogy Máté evangéliuma szerint két nagy földrengés is volt a Megváltó halála és az azt követő feltámadása idején.
A 27. fejezet 50. verse szerint, amikor Jézus meghalt, „megremegett a föld, a sziklák meghasadtak, és a sírok feltörtek”.
Lawrence Mykytiuk, a Purdue nevű amerikai állami egyetem professzora, a héber Biblia szakértője a MailOnline-nak úgy nyilatkozott, hogy egy földrengés valóban képes lehetett sírokat feltörni. „Két évezreddel ezelőtt Nagypéntek délutánján volt az első földrengés, amikor Jézus meghalt, de a teste még a keresztre volt szögezve, így az az első rengés nem érinthette a sírját. De valóban volt egy második földrengés, méghozzá heves, ezúttal húsvétvasárnap hajnalban” – fejtette ki a szakember.
A Német Geofizikai Kutatóközpont geológusai a Holt-tenger környékéről származó talajmagmintákat vizsgáltak, hogy ellenőrizni próbálják az állításokat. A minták szerint Kr. e. 31-ben egy nagyobb, majd Kr. u. 26 és 36 között egy kisebb földrengés történt. Jézus keresztre feszítése állítólag Kr. u. 33-ban történt, így a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy „a Máté evangéliumában leírt földrengés többé-kevésbé a beszámoló szerint történt”.
Más elméletek szerint a tanítványok ellopták Jézus testét, hogy színleljék a feltámadást, noha Máté evangéliuma szerint a városi papok indították el ezt a pletykát, hogy cáfolják Jézus feltámadását. Kérdéses azonban, hogy hogyan lophatta el bárki is a testet úgy, hogy a Szentírás szerint egy csapat római katona állt őrséget a sír előtt.
„Még ha a tanítványok emlékeztek is Jézus jóslatára, miszerint harmadnapra feltámad, és elhitték azt, akkor is le kellett volna gyűrniük a római katonákat, hogy ellopják a testet. Sok szerencsét hozzá” – fogalmazott Mykytiuk professzor.
(LADBible)
(Borítókép: Jézus a kereszten. Illusztráció: Getty Images)