A mai modern repülőgépek gyakorlatilag bárhová eljuthatnak a világban. Van azonban két különleges terület, amit még a legfejlettebb légitársaságok is inkább kihagynak az útvonaltervezés során: Tibetet és az Antarktiszt. De miért?
Tibet: túl magasan van
Tibet nemcsak spirituális, hanem földrajzi szempontból is különleges hely. A világ legmagasabban fekvő fennsíkja, amit hatalmas hegyrendszerek vesznek körül. A Himalája, a Tangla-hegység és a Kunlun hegység mind 4 ezer méter fölé emelkedik – ez pedig még a repülőgépeknek is kihívást jelent.
Elvileg nem lehetetlen a Himalája fölött átrepülni, de ehhez külön engedély kell – és azt sem adják meg akárkinek. A kínai hatóságok csak akkor engedélyezik az áthaladást, ha a repülőgépek speciális, megerősített oxigénrendszerrel vannak felszerelve. Ennek oka egyszerű: ha vészhelyzet történik, a gép nem tud hirtelen biztonságos magasságra ereszkedni, mert a hegyek fizikailag útban vannak.
A gépekhez adott oxigénmaszkok legfeljebb 20 percnyi levegőt biztosítanak – ez normál esetben elég is lenne a süllyedéshez. Tibet felett viszont ez az idő kevés, mivel a leereszkedéshez előbb akár több száz kilométert is meg kellene tenni, mire elérhető egy alacsonyabb térség. Egy ilyen vészhelyzet életveszélyes lehet.
És a turbulencia? Az sem segít
Tibet felett a hegyek közelsége miatt nagyobb az esély az erősebb légörvényekre, vagyis a turbulenciára is. Ez önmagában nem veszélyes a gépre nézve, de az utasoknak kellemetlen élmény, és plusz kockázat a pilótáknak. A legtöbb légitársaság ezért egyszerűen kerüli a problémát, és módosítja az útvonalakat.
Antarktisz: a világ vége – szó szerint
A másik ritkán átrepült terület az Antarktisz. Itt egészen más okokból kerülik a repülést. A kontinens hatalmas, de szinte nincs rajta használható repülőtér. A három létező kifutópályát főként kutatók és expedíciók használják, és csak akkor működnek, ha az időjárás engedi. Vészhelyzet esetén tehát szinte lehetetlen lenne leszállni vagy segítséget kérni.
De nem csak a mentés nehézsége a gond. Az Antarktisz felett vezető útvonalak egyszerűen nem érik meg a légitársaságoknak. Kevés olyan célpont van a világban, amit ezen keresztül lenne érdemes összekötni. És még ha lenne is ilyen, az út szinte biztosan hosszabb lenne, mint ha megkerülnék a kontinenst. Márpedig az idő és az üzemanyag pénz – a légitársaságok pedig nem szórják feleslegesen.
Mindezek ismeretében talán senki nem csodálkozik, hogy a légitársaságok inkább messze elkerülik ezt a két helyet.
Tibet és az Antarktisz ugyan nem tiltott zónák, de a pilóták inkább nem játszanak orosz rulettet a világ legmagasabb hegyei vagy legzordabb jeges hegyei felett.
És valljuk be: ha választhatunk egy biztonságos, sima út és egy hegycsúcsokkal, jégtáblákkal megspékelt adrenalin-túra között, mi is inkább a mogyorós kekszet kérnénk a fedélzeten – nem az oxigénmaszkot.
(Borítókép: Repülő az égen. Illusztráció: Getty Images)