Bár a világ telis-tele van lenyűgöző építményekkel, hivatalosan csak hét világcsodát ismerünk. De miért pont hetet? A válasz egyszerre misztikus, történelmi és meglepően praktikus.

A világ csodáinak száma nem véletlenül áll meg hétnél. A hetes szám ugyanis nemcsak a történelemben, hanem a hitrendszerekben, tudományban és mitológiában is kitüntetett szerepet kapott. Ott van a hét nap a héten, a hét szín a szivárványban, a hét kontinens, a hét főbűn, és a zene hét alaphangja – de hogy jön ide a világcsodák listája?

A válaszért egészen az ókorig kell visszanyúlni. Már az időszámítás előtti idők hellén utazói is úgy vélték, hogy a Földön kívül hét égitest létezik: öt bolygó, a Nap és a Hold. E misztikus szám köré épült ki az ókori világ hét csodájának listája is – köztük a gízai nagy piramis, amely az egyetlen ma is álló építmény a hetesből.

A többi hat csoda – mint például a babiloni függőkertek vagy a rodoszi kolosszus – már csak a legendákból és művészeti alkotásokból ismert. Ezért 2000-ben egy svájci alapítvány úgy döntött: ideje új világcsodákat választani.

Több mint 100 millió szavazat után 2007-ben kihirdették az új világ hét csodáját. Ezek:

  • a kínai Nagy Fal
  • Chichén Itzá Mexikóban
  • a jordániai Petra
  • a perui Machu Picchu
  • a brazíliai Megváltó Krisztus-szobor
  • a római Colosseum
  • és az indiai Taj Mahal

A gízai nagy piramis ezúttal kimaradt – de nem feledték: tiszteletbeli nyolcadikként emlegetik azóta is.

Azóta újabb listák is születtek: a természeti világcsodák, a víz alatti csodák, sőt, a világ legcsodálatosabb városait is rangsorolták. Mégis, mindegyik esetben a hetes szám maradt a bűvös határ. Szimbólum lett belőle – a teljesség, az egyensúly és a különlegesség száma.

(Borítókép: Machu Picchu. Fotó: Getty Images)