A világ csodáinak száma nem véletlenül áll meg hétnél. A hetes szám ugyanis nemcsak a történelemben, hanem a hitrendszerekben, tudományban és mitológiában is kitüntetett szerepet kapott. Ott van a hét nap a héten, a hét szín a szivárványban, a hét kontinens, a hét főbűn, és a zene hét alaphangja – de hogy jön ide a világcsodák listája?
A válaszért egészen az ókorig kell visszanyúlni. Már az időszámítás előtti idők hellén utazói is úgy vélték, hogy a Földön kívül hét égitest létezik: öt bolygó, a Nap és a Hold. E misztikus szám köré épült ki az ókori világ hét csodájának listája is – köztük a gízai nagy piramis, amely az egyetlen ma is álló építmény a hetesből.
A többi hat csoda – mint például a babiloni függőkertek vagy a rodoszi kolosszus – már csak a legendákból és művészeti alkotásokból ismert. Ezért 2000-ben egy svájci alapítvány úgy döntött: ideje új világcsodákat választani.
Több mint 100 millió szavazat után 2007-ben kihirdették az új világ hét csodáját. Ezek:
- a kínai Nagy Fal
- Chichén Itzá Mexikóban
- a jordániai Petra
- a perui Machu Picchu
- a brazíliai Megváltó Krisztus-szobor
- a római Colosseum
- és az indiai Taj Mahal
A gízai nagy piramis ezúttal kimaradt – de nem feledték: tiszteletbeli nyolcadikként emlegetik azóta is.
Azóta újabb listák is születtek: a természeti világcsodák, a víz alatti csodák, sőt, a világ legcsodálatosabb városait is rangsorolták. Mégis, mindegyik esetben a hetes szám maradt a bűvös határ. Szimbólum lett belőle – a teljesség, az egyensúly és a különlegesség száma.
(Borítókép: Machu Picchu. Fotó: Getty Images)