A legtöbb folyón, amelyek környékén emberek élnek, előbb-utóbb híd épül. A Dunán például összesen 342 híd található – ebből 295 a főágon, 47 pedig mellékágakon ível át. A Nílus fölé csak Kairóban kilenc hidat építettek, az Amazonason viszont egyetlen egyet sem. Nulla. Zéró. A világ egyik legnagyobb és legfontosabb folyóján egy híd sincs, amely átszelné azt, pedig több mint 10 ezer mellékfolyója van, és a teljes hossza meghaladja a 7 ezer kilométert, attól függően, honnan számítják. A kérdés tehát jogos: miért nincs híd az Amazonason?
Nem a pénz vagy a technika hiánya az oka
Sokan elsőre arra gondolnának, hogy talán Brazília nem engedheti meg magának az ilyen típusú fejlesztéseket, vagy túl nehéz lenne kivitelezni. Pedig a brazil GDP nagyobb, mint Franciaországé, és technológiai szempontból ma már szinte bármit meg lehetne építeni. A gond ott kezdődik, hogy az Amazonas nem egy szokványos folyó.
Átlagos szélessége 3-5 kilométer, de az esős évszakban akár 40 kilométer szélességű vízfelületté is terebélyesedik. A legszélesebb pontja 11 kilométer, ez pedig csak a meder – a mellékágak, holtágak és árterek nélkül. A mélysége elérheti a 135 métert, vízhozama pedig másodpercenként 220 ezer köbméter, ami többszöröse bármely más folyónak. Ilyen körülmények között hídpillérek építése olyan logisztikai rémálom, amit kevesen vállalnának be.
Elszigetelt dzsungel és hatalmas áradások
Az Amazonas partvidéke nem csak természeti óriás, hanem civilizációtól szinte teljesen mentes terület. Sűrű dzsungel, alig lakott vidék, nincsenek városok, nincs szükség a két part összekötésére. Ahol mégis élnek emberek – például Manausban vagy Macapában – ott sincs igazán értelme átkötni a túlpartra, mert az erdő kezdődik a túloldalon. Út sincs, ami folytatná az utat.
Ráadásul az Amazonas szeret „vándorolni” – a medre időről időre megmozdul, változik, az áradások pedig olyan pusztítóak lehetnek, hogy egy hidat pillanatok alatt elsodorhatna. Az ártér miatt a hídnak minimum 50-60 kilométeresnek kellene lennie, pilléreinek pedig 25-30 emelet magasnak – mindez olyan brutális költségekkel járna, amit nem indokol semmi.
Egy híd már van – de nem az Amazonason
Ha nagyon keresünk, találunk egy hidat Manausban, amit 2011-ben adtak át. Igen ám, de az nem az Amazonason, hanem az egyik legnagyobb mellékfolyón, a Rio Negrón épült. Ez a híd a Ponte Rio Negro nevet viseli, és majdnem 3,6 kilométer hosszú. Környezetvédelmi szempontból már ennek a megépítése is óriási vitát váltott ki, mert erdőirtást és élőhely-pusztulást okozott a környéken. Kutatások szerint a híd megépítése után valóban csökkent a környék biodiverzitása – vagyis kevesebb lett a növény- és állatfajok sokfélesége –, ami részben az erdőirtások és az ökológiai egyensúly megbomlásának tudható be – írta meg az InfoAmazonia.
Bolsonaro is ígérgetett – aztán elmaradt
Jair Bolsonaro, Brazília korábbi elnöke 2019-ben még ígérgette a lakosoknak, hogy majd épül híd az Amazonason. A ciklusa alatt azonban nem történt semmi – és talán ez nem is baj. Mit kötne össze egy ilyen híd? – teszik fel sokan a kérdést. A válasz egyszerű: semmit. Az Amazonas továbbra is a fő közlekedési útvonal, kompok és hajók szelik át, ahol kell – és talán ez így is van jól.
(Borítókép: Amazonas. Fotó: Getty Images)