A Pannonhalmi Főapátság klasszicista teremkönyvtárában számtalan értékes könyv van, amelyek állapota most veszélybe került.
Noha az irtás már zajlik, sőt lassan a végéhez is ér, egyelőre nem tudni, a 400 ezer kötetet számláló állomány mekkora része érintett, rongálódott meg – írja az Index.
A kenyérbogár elsősorban az élelmiszereket károsító rovarként ismert. Gyakori a pékműhelyekben és az élelmiszerüzletekben, de az sem ritka, hogy a konyhában is megjelenik. Magyarországon két típusa terjedt el: a nagy és a kis kenyérbogár. Körülbelül kettő és tizenegy milliméter hosszú, fekete és rozsdavörös színű, szárnyas, kitinpáncélos állat, amely komoly kártevőként ismert.
A melegben szaporodik
A kenyérbogár a 20 fok feletti hőmérsékletet kedveli, és ekkor szaporodik a legintenzívebben. Hortobágyi T. Cirill főapát szerint a fertőzött könyvtár kifejezetten hűvös terem volt, a klímaváltozás hatására azonban felmelegedett: ez tette lehetővé, hogy elszaporodjon a bogár. Bár korábban az élelmiszeriparban volt ismert, a pannonhalmi könyvtárban azért tudott pusztítani, mert a régi könyvek gerincén lévő állati enyveket fogyasztja.
A peték rendkívül ellenállók, akár a bontatlan csomagolású élelmiszereket is megfertőzhetik.
Rágóik annyira erősek, hogy képesek átrágni magukat a fém alufólián is.
A legnagyobb kárt azonban a lárvák okozzák, a bábból kifejlődő kifejlett rovar (imágó) már kevésbé jelent veszélyt az élelmiszerekre.
(Borítókép: Kenyérbogár. Illusztráció: Tomasz Klejdysz/Getty)