200 éve a korabeli emberek hajlamosak voltak olyan dolgokban is hinni, amelyek ma már kifejezetten furcsának tűnhetnek, ráadásul a tudomány már rég megcáfolta őket. Ezek közül a tévesnek bizonyult teóriákból szedtünk most össze néhányat. Fotó: Heritage Images / Getty Images Hungary

Graham-keksz

 

Sylvester Graham, amerikai prédikátor és egészségreformátor, a mértékletesség megszállott híve volt, és nemcsak az alkoholt, hanem mindent kerülni akart, amit az emberek élveztek: a húst, a koffeint, a dohányt, a fűszereket, sőt még a puha matracokat is. 1829-re kidolgozott egy szigorú diétát, amely gyümölcsökön, zöldségeken és teljes kiőrlésű gabonán alapult. A Graham-keksz ennek a diétának a része volt, és eredetileg ízetlen, cukor, zsír és só nélküli, teljes kiőrlésű lisztből készült, kifejezetten azért, hogy ne csábítson a bűnre.

Fotó: duaneellison / Getty Images Hungary

Higany 

 

A higany egy erős méreganyag, amely különböző formáiban komoly pusztítást végezhet az ember idegrendszerében, bőrében, szemében, veséjében és még sok másban. De míg a modern korban az expozíció gyakran higannyal szennyezett tenger gyümölcsei vagy ipari szennyezés formájában jelentkezik, az 1820-as években az embereknek a saját orvosaik adhattak higanyt. A viktoriánus korszakban és még a 20. században is az orvosok vagy a betegek helyileg alkalmazhattak higanyos oldatokat és tablettákat. Rengeteg ember belehalt a kezelésbe.

Fotó: Tomekbudujedomek / Getty Images Hungary

Kézmosás

 

Ma már természetes, hogy az orvosok kezet mosnak, de az 1820-as években egy orvos valószínűleg értetlenkedve nézett volna. Minden magyar tudhatja, hogy az 1840-es években Semmelweis Ignác volt az, aki felfedezte, hogy a kézmosás életet menthet, miután észrevette, hogy a fertőzések száma csökken a bécsi kórházban, ha az orvosok fertőtlenítik a kezüket.

Fotó: Solskin / Getty Images Hungary

Mesmerizmus

 

Ma a hipnózis valahol a színpadi mutatvány és a félig elfogadott orvosi gyakorlat határán egyensúlyoz. Az 1820-as években azonban egy korábbi formája, a mesmerizmus volt népszerű, amelyet Franz Anton Mesmer, egy 18. századi orvos hirdetett. Mesmer szerint a testünk tele van mágneses folyadékkal, és betegségeinket ennek a mezőnek a zavarai okozzák. Szerinte a mágneses erő átirányításával gyógyítani lehetett. Tehát ahelyett, hogy véreztették volna a betegeket, titokzatos mozdulatokkal „kezelték” őket.

Fotó: Print Collector / Getty Images Hungary

Hisztéria

 

A 19. század elején az orvosok még mindig szinte minden női egészségügyi problémát a hisztériára fogtak. Az állapot bélyegét ürügyként használták arra, hogy a nőket irracionálisnak bélyegezzék, és kizárják őket a munka és a társadalmi élet sok területéről. Megdöbbentő, de a hisztériát hivatalosan csak az 1980-as években törölték a pszichológiai diagnózisok közül.

Fotó: Dea / E. Lessing / Getty Images Hungary

Üreges Föld elmélet

 

Az üreges Föld gondolata már az ókorban is felbukkant, és még a 17. századi csillagász, Edmund Halley is elképzelhetőnek tartotta, hogy bolygónk belsejében több, egymásba ágyazott „héj” van, amelyek zavarhatják az iránytűt, és akár élet is lehet bennük. Az 1820-as években az amerikai John Cleves Symmes Jr. új lendületet adott az elméletnek: azt állította, hogy a sarkokon át bejárat vezet a Föld belsejébe, egy rejtett világba, amelyet később „Symmes-lyukaknak” neveztek el.

Fotó: AlexLMX / Getty Images Hungary

Spontán generáció

 

az 1820-as években sokan még hitték, hogy az élet spontán létrejöhet élettelen anyagból. Így magyarázták például, hogyan jelennek meg légylárvák a rothadó húsban. Bár néhányan már akkor is kételkedtek a teóriában, a spontán generáció gondolata mégis tovább élt. Még 1859-ben is voltak, mint Felix Pouchet, akik azt feltételezték, hogy legalább a baktériumok képesek így létrejönni. A Francia Tudományos Akadémia 500 frankos díjat ajánlott fel annak, aki végleg lezárja a vitát – ekkor lépett színre Louis Pasteur, akinek a kísérletei ezt az elméletet végleg megcáfolták.

Fotó: mevans / Getty Images Hungary

Frenológia

 

A frenológia egykor azt ígérte, hogy a fej formájából kiolvasható az intelligencia, a jellem és a jövő – bár már a 18. század végén is vitatott volt, sőt II. Ferenc császár egy időre be is tiltotta a róla szóló előadásokat. Ennek ellenére az 1820-as évekre mégis népszerűvé vált, létrejött az Edinburgh-i Frenológiai Társaság, és az Egyesült Államokban is szívesen fogadták a frenológus előadókat, mivel a frenológiát intellektuális divatnak tekintették. A lelkesedés az 1840-es évekre alábbhagyott, de a frenológia eszméi a 20. századig tovább éltek.

Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary

Véreztetés

 

Ha a 19. század elején orvosi problémája volt valakinek, az orvos, aki ellátta, azonnal előkaphatta a késeket és a piócákat. Ez egyesek számára kifejezetten középkorinak hangzik, de a véreztetés akkoriban teljesen bevett gyakorlat volt az egészségügyben. Bár a 19. század utolsó évtizedeiben a véreztetés kimentek a divatból, az 1820-as években még mindig sokszor alkalmazták ezt a gyakorlatot. (Grunge)

Fotó: Jonathan Kitchen / Getty Images Hungary