Egy új kutatás keretein belül két, eddig ismeretlen bejárat nyomaira bukkantak a szakértők a Mükerinosz-piramis keleti oldalán. A leletre az egyiptomi Kairói Egyetem és a Müncheni Műszaki Egyetem kutatói találták rá, a Scan Pyramids projekt keretein belül.
A vizsgálatok most egyértelműen a legkisebb gízai piramisra, a Mükerinoszra összpontosítottak, ami a feltételezések szerint időszámításunk előtt 2150 körül épült, a V. dinasztia uralkodója, Menkauré fáraó sírjaként. A kutatók nagy pontosságú, roncsolásmentes szkennelést végeztek, és a piramis keleti homlokzata mögött két – egy polírozott gránátfelület alatt –, levegővel teli üreget azonosítottak. A szakértőknek azonnal feltűnt, hogy a polírozott gránátlapok szokatlanok ezen az oldalon, ugyanis ilyen kifinomult kövek másutt csak az ismert, északi bejáratnál fordulnak elő. Ez vetette fel a gyanút, hogy a keleti oldalon is létezhet egy bejárat.
A kutatás a már említett Scan Pyramids projekt részeként zajlott, amely már évek óta dolgozik azon, hogy a piramisokat roncsolás nélkül, modern eszközök segítségével átvilágítsa. Christian Grosse, a TUM roncsolásmentes anyagvizsgálati professzora így fogalmazott:
A Kheopsz-piramisban 2023-ban feltárt rejtett folyosó után a Scan Pyramids most újabb jelentős eredményt ért el Gízában. Az általunk fejlesztett eljárások rendkívül pontos következtetést tesznek lehetővé a piramis belső szerkezetére nézve, anélkül hogy kárt tennénk benne. A második bejárat hipotézise nagyon is valószínű, eredményeink pedig közelebb visznek a bizonyításhoz.”
A kutatást az Egyiptomi Legfőbb Régészeti Tanács és az Egyiptomi Idegenforgalmi és Régészeti Minisztérium felügyelete alatt végezték.
Bár egyhamar valószínűleg nem juthat be ember az újonnan felfedezett folyosóba, de arra már korábban volt példa, hogy robotokat küldtek be a szűk járatokba. A Nagy Piramisban talált keskeny aknák például túl szűkek voltak az ember számára, ezért a Leedsi Egyetem kutatói a francia Dassault Systèmes mérnökeivel közösen egy apró robotot építettek a feladatra. A fejlesztés közel öt évig tartott, de megérte: a robot kilenc órányi felvételt készített, és új részleteket tárt fel az addig ismeretlen aknákból.
A kutatók éppen ezért azt remélik, hogy a Mükerinosz-piramis különleges üregeit is hasonló módon lehet majd feltárni, és ezzel újabb darab kerülhet helyére az ókori Egyiptom nagy kirakósában.
(Unilad)
(Borítókép: Northfoto)