Rengeteg utas terveit húzta keresztül a február 12-i, 24 órás sztrájk Németországban: a Lufthansa pilótái és légiutas-kísérői munkabeszüntetése miatt közel 800 járatot kellett törölni, a fennakadások pedig a legnagyobb reptereket – Berlint, Frankfurtot és Münchent – is érintették. A beszámolók szerint mintegy 100 ezer utas maradt hoppon, sokan pedig csak az indulás napján szembesültek azzal, hogy nem tudnak felszállni a gépükre.
A légitársaság közlése szerint az érintett utasoknak automatikusan megpróbáltak más járatra helyet foglalni, de még így is nagyon sokan rekedtek a reptereken. A sztrájk hátterében nyugdíj- és munkahelybiztonsági viták álltak.
A káosz közepette sokakban megfogalmazódott a kérdés: jár-e kártérítés az elmaradt járatok után?
Az Európai Unióban az utasok jogait az úgynevezett EC261/2004-es rendelet szabályozza, amely bizonyos esetekben akár 600 euró, azaz kb. 230 ezer forint összegű kártérítés kifizetését is lehetővé teszi. Az összeg a repülési távolságtól is függ, valamint attól is, hogy mennyire rövid határidővel történt meg a járat törlése, illetve ajánlottak-e az utasoknak megfelelő alternatívát.
Emellett az is számít, hogy a járat törlését rendkívüli körülménynek minősítik-e. Amennyiben igen, akkor a légitársaság mentesülhet a pénzbeli kártérítés megfizetése alól. Ugyanakkor az ellátási kötelezettség ilyenkor is fennáll: az utasok jogosultak átfoglalásra vagy teljes visszatérítésre, valamint szükség esetén ételre, italra, sőt akár szállásra is, ha a következő járat csak másnap indul.
Ha a késés meghaladja az öt órát, az utas dönthet úgy is, hogy eláll az utazástól, és visszakéri a jegy árát. Fontos, hogy minden érintett őrizze meg a beszállókártyát, a foglalási visszaigazolást, valamint az esetleges pluszköltségek – például szállás vagy étkezés – számláit, mert ezekre szükség lehet a kártérítési igény benyújtásakor.
Bár a Lufthansa működése azóta helyreállt, a járatok újraszervezése miatt néhány napig még érezhetőek lehetnek a sztrájk utóhatásai.
(Unilad)
(Borítókép: Getty Images)