A beszédmódunk jóval többet elárul rólunk, mint elsőre gondolnánk. Katherine Kinzler pszichológiaprofesszor szerint a szavaink nem csupán üzeneteket közvetítenek, hanem a személyiségünkbe is betekintést engednek. Az akaratlanul elszórt nyelvi „morzsák” pedig akár az intelligenciánkról és a kritikai gondolkodási képességünkről is árulkodhatnak. A következő kifejezések pedig gyakran a logikus érvelés hiányát vagy az érzelmi éretlenséget leplezik le. Fotó: Deagreez / Getty Images Hungary

„Ez egyértelmű” vagy „Nyilvánvaló”

 

Sokan akkor használják ezt a szót, amikor nem tudják vagy nem akarják megindokolni az álláspontjukat. Ezzel azt sugallják, hogy a véleményük annyira magától értetődő, hogy nem szorul magyarázatra. A gyakorlatban ez gyakran inkább az érvek hiányára utal, és arra, hogy az illető a párbeszéd helyett a vita gyors lezárására törekszik.

Fotó: Dny59 / Getty Images Hungary

„Tudod, mire gondolok”

 

Ezt a fordulatot gyakran akkor használják, amikor valaki nem tudja világosan megfogalmazni a saját gondolatait. Dr. Peter Ditto szociálpszichológus szerint ez egyfajta kognitív rövidítés: a beszélő ilyenkor a hallgatóra hárítja a felelősséget, abban bízva, hogy a másik majd „kiegészíti” a hiányzó logikai láncszemeket.

Fotó: DGLimages / Getty Images Hungary

„Én csak mondom”

 

Ez egy gyakori védekezési mechanizmus azokban az esetekben, amikor valaki nehezen viseli az ellenvéleményt. Általában ezzel próbálják csökkenteni a kijelentést súlyát vagy elkerülni a felelősségvállalást.

Fotó: Patamaporn Umnahanant / Getty Images Hungary

„Ezt mindenki tudja”

 

Ez egy klasszikus példa a bizonyítás nélküli általánosításra. Míg az intelligensebb emberek nyitottak arra, hogy felülvizsgálják a nézeteiket, mások inkább a „közvéleményre” hivatkoznak az érvek helyett. Ez a kognitív torzítás lehetővé teszi számukra, hogy kiszűrjék azokat az információkat, amelyek ellentmondanának a saját meggyőződésüknek.

Fotó: Pawel Kacperek / Getty Images Hungary

„Nézz utána magad!”

 

Bár az önálló tájékozódásra való ösztönzés önmagában pozitív is lehet, ebben az összefüggésben többnyire azt jelenti: az illetőnek nincsenek konkrét bizonyítékai. Ahelyett, hogy alátámasztaná az állításait, inkább a beszélgetőpartnerre hárítja a bizonyítás terhét.

Fotó: LordHenriVoton / Getty Images Hungary

„Mindegy” vagy „Hagyjuk is”

 

Elsőre ártatlannak tűnhet, mégis gyakran a vita hirtelen lezárására szolgál. Többnyire akkor kerül elő, amikor az illető kifogy az érvekből, vagy egyszerűen el akarja kerülni a konfliktust. A problémák elfojtása azonban ritkán vezet valódi megoldáshoz; a nehéz beszélgetések felvállalása a mentális érettség jele.

Fotó: Hispanolistic / Getty Images Hungary

„Ez van, ezt kell szeretni”

 

Ez a kifejezés a beletörődést és a változtatás hiányát tükrözi. Aki így fogalmaz, gyakran kritikátlanul elfogad helyzeteket anélkül, hogy megkérdőjelezné azokat, vagy megoldást keresne. Az érettebb hozzáállás inkább a lehetőségek feltérképezését jelenti.

Fotó: ediebloom / Getty Images Hungary

„Hidd el nekem!”

 

Amikor hiányoznak a tények, gyakran az érzelmi meggyőzés kerül előtérbe. A puszta bizalomra építés azonban nem helyettesíti az érveket. Aki kizárólag érzésekre támaszkodik, könnyen juthat téves következtetésekre.

Fotó: Noko LTD / Getty Images Hungary

„A hírek hazudnak”

 

Az egészséges kételkedés hasznos, a média teljes, válogatás nélküli elutasítása azonban gyakran a valóság leegyszerűsítéséhez vezet. Ez a hozzáállás könnyen a konspirációs gondolkodás irányába sodorhat. 

Fotó: RapidEye / Getty Images Hungary

„Mindenki erről beszél”

 

Attól, hogy valami népszerű vagy széles körben terjed, még nem válik igazsággá. Ez a fordulat a tömegvéleményre támaszkodik a tények helyett. A felgyorsult információáramlás világában különösen fontos a források kritikus ellenőrzése, mielőtt bármit készpénznek vennénk.

 

(Blikk)

Fotó: d3sign / Getty Images Hungary