A friss adatok szerint a napi cigarettázók aránya 5 százalék alá csökkent Svédországban, ez pedig azért fontos határ, mert egy országot általában akkor neveznek „füstmentesnek”, ha a lakosság kevesebb mint 5 százaléka dohányzik napi szinten. Ez persze nem azt jelenti, hogy Svédországban már senki nem gyújt rá, hanem azt, hogy a cigarettázás már nem számít tömegesen elterjedt szokásnak.
Látványos siker, de...
A siker különösen látványos, ha más országokkal vetjük össze, hiszen Európa több részén még mindig jóval magasabb a cigarettázók aránya. A svéd sikersztori azonban nem teljesen tündérmesébe illő, ugyanis van egy fontos dolog, amiről beszélni kell ezzel kapcsolatban. Svédország ugyanis továbbra sem nikotinmentes ország. Bár hagyományos cigarettát valóban jóval kevesebben szívnak, eközben azonban nagyon elterjedt a snüssz, valamint más füst nélküli nikotintermékek használata.
Mi az a snüssz?
A Magyarországon is ismert snüssz egyébként egy svéd eredetű, füstmentes dohánytermék, amelyet általában kis tasakban helyeznek a felső ajak alá. Nem kell meggyújtani, nem kell rágni, a nikotin a száj nyálkahártyáján keresztül szívódik fel.
A svéd népegészségügyi hatóság 2024-es adatai szerint a 16–84 éves férfiak 22 százaléka, a nők 10 százaléka használt snüsszt naponta. Különösen feltűnő a növekedés a fiatal nők körében: a 16–29 éves nők között a napi snüsszhasználat 2018 és 2024 között 3 százalékról 18 százalékra emelkedett.
Még mindig kell a nikotin
Vagyis a cigarettázás valóban visszaszorult, de a nikotin iránti igény nem tűnt el. Több szakértő ezért óvatosan kezeli a svéd modellt: a füstmentes nikotintermékek általában kevesebb égéstermékkel járnak, mint a cigaretta, de ettől még nem ártalmatlanok. A Cleveland Clinic szerint ezek ugyanúgy függőséget okozhatnak, ráadásul a snüssz akár szájüregi, valamint emésztőrendszeri panaszokat is kiválthat. A füstmentes dohánytermékekkel kapcsolatban az egészségügyi szakértők is figyelmeztetetnek, mint mondják ezek növelhetik többek között a szájüregi, nyelőcső- és hasnyálmirigyrák kockázatát.
Svédország példája tehát egyszerre látványos siker, ugyanakkor jól látszik, hogy a probléma igazából nem megszűnt, csak átalakult.
(Unilad)
(Borítókép: Getty Images)