Ezek az állatok jóval furcsábbak, mint amilyennek látszanak.
A katicabogár, a delfin vagy éppen a pingvin elsőre aligha tűnik félelmetes állatnak. A természet azonban jóval kegyetlenebb tud lenni annál, mint amit ezeknek a fajoknak a külseje sugall: akad köztük kannibál, mérgező emlős, kegyetlen ragadozó és olyan is, amely más állatok hangját utánozza, hogy könnyebben elejtse a zsákmányát.
Fotó: Martin Ruegner / Getty Images Hungary
A katicabogarak között akad kannibál
A katicabogár az egyik legártalmatlanabbnak tűnő rovar, bizonyos fajok azonban élelemhiány esetén meglepően drasztikus megoldáshoz folyamodhatnak. Egyes nőstények saját, még ki nem kelt petéiket is elfogyaszthatják, ha nem találnak elegendő táplálékot. Védekezésük sem túl bájos: veszély esetén kellemetlen szagú folyadékot bocsáthatnak ki a lábaik ízületeiből, hogy elriasszák a ragadozókat.
Fotó: Tunatura / Getty Images Hungary
A tengeri csillag kifordítja a gyomrát
A tengeri csillagok táplálkozása jóval bizarrabb, mint amire a külsejük alapján számítani lehetne. Amikor például kagylót zsákmányolnak, a karjaikkal szétnyitják annak héját, majd a gyomruk egy részét a szájukon keresztül kifordítják a testükből. Az emésztés részben így, a zsákmány testén kívül kezdődik el, ezután a gyomrot visszahúzzák.
Fotó: IvanMikhaylov / Getty Images Hungary
A csigák szájában több ezer apró fog lehet
A lassú mozgásuk miatt a csigákat ritkán gondolnánk különösebben félelmetesnek, a szájuk azonban egészen más képet mutat. A csigák és meztelencsigák egy radula nevű, reszelőszerű szervvel rendelkeznek, amelyen akár több ezer apró fogacska is elhelyezkedhet. Ezekkel fajtól függően növényi részeket kaparnak le, zsákmányt ragadnak meg, sőt egyes ragadozó csigák mérget is képesek bejuttatni velük.
Fotó: Marc Andreu / Getty Images Hungary
A lajhármakikmak mérgező lehet a harapása
A hatalmas szemű lajhármaki első pillantásra inkább plüssállatra hasonlít, pedig a kevés mérgező emlős egyike. A felkarján található mirigyből olyan váladékot termel, amelyet megnyal, majd a nyálával keverve a harapásával juttathat be. Ez más emlősöknél komoly, akár életveszélyes allergiás reakciót is kiválthat.
Fotó: Freder / Getty Images Hungary
A jegesmedve könyörtelen vadász
A jegesmedvék bundás külseje könnyen megtévesztő lehet, de valójában rendkívül hatékony csúcsragadozók. Gyakran a jégbe vájt légzőnyílások közelében várakoznak, és kiváló szaglásukkal érzékelik a fókák jelenlétét. Amikor a zsákmány levegőért felbukkan, a jegesmedve lecsap rá. A fókák különösen fontos táplálékforrást jelentenek számukra magas zsírtartalmuk miatt, de fiatal rozmárokat, belugákat és narválokat is zsákmányolhatnak.
Fotó: Patrick J. Endres / Getty Images Hungary
A delfinek meglepően agresszívek is lehetnek
A delfinekről többnyire intelligens, játékos és barátságos állatokként gondolkodunk, de viselkedésük ennél jóval összetettebb. Megfigyeltek már olyan eseteket, amikor delfinek kisebb cetféléket támadtak meg, sőt meg is öltek. Ez persze nem azt jelenti, hogy a delfinek gonoszak, ráadásul a vadon élő állatok viselkedését nem érdemes emberi erkölcsi kategóriákkal leírni.
Fotó: Stuart Westmorland / Getty Images Hungary
Hosszúfarkú macska más állatok hangját utánozhatja
A Dél- és Közép-Amerika erdeiben élő margay, azaz a hosszúfarkú macska egy kisméretű vadmacska, amelynek vadásztechnikája különösen ravasz. Megfigyelések szerint képes utánozni egyes zsákmányállatok hangját, hogy azok közelebb merészkedjenek hozzá.
Fotó: MikeLane45 / Getty Images Hungary
A pingvinek néha elrabolják mások fiókáit
Bizonyos pingvinfajoknál előfordulhat, hogy egy saját fiókáját elvesztő madár megpróbál egy másik fiókát magához venni. Az ilyen „örökbefogadás” azonban nem feltétlenül végződik jól. Előfordulhat, hogy a felnőtt később elveszíti érdeklődését a fióka iránt, amely így védelem és ellátás nélkül marad.
Fotó: Martin Ruegner / Getty Images Hungary
A kenguru veszélyben akár fel is áldozhatja a kölykét
A kenguruk és kölykeik kapcsolata az állatvilág egyik legaranyosabb látványának tűnhet, de szélsőséges helyzetben a túlélés felülírhat mindent. Veszély esetén egy nőstény kenguru elengedheti vagy hátrahagyhatja a kölykét, ami elterelheti a ragadozó figyelmét, miközben az anya elmenekül. Ennek evolúciós oka az lehet, hogy egy szaporodóképes felnőtt nőstény túlélése hosszabb távon több utód megszületését teheti lehetővé. (Reader's Digest)
