Most Wanted, Farm VIP, Házasság első látásra, hamarosan pedig Celeb vagyok, ments ki innen! – realityből most tényleg nincs hiány.
Igazán izgalmas időszak ez a reality kedvelők számára, ugyanis jelenleg az RTL és a TV2 műsorán is dübörögnek a valóságshow-tartalmak. Az RTL-en javában zajlik a Most Wanted – A hajsza, a TV2 műsorán pedig a Házasság első látásra, valamint a Farm VIP dübörög. Ha pedig mindez nem volna elegendő, akkor fontos kiemelni, hogy szeptember 13-án, négy év kihagyás után visszatér a Celeb vagyok, ments ki innen! is. A kínálat tehát finoman szólva sem szűkös. Persze jogosan merülhet fel a kérdés, miért imádják a tévénézők annyira a reality műsorokat? Nagyon úgy tűnik, hogy erre bizony van magyarázat, a műfaj iránti rajongás mögött pedig jóval több lehet annál, minthogy néha jól esik végignézni, ahogy idegenek szócsatáznak vagy éppen azt, ahogyan celebek menekülnek a szintén celeb üldözőik elől. A médiapszichológusok szerint több személyiségjegy és motiváció is befolyásolhatja, kit milyen reality szippant be. Ezeket szedtük most össze. A galériában található képek az RTL Most Wanted, valamint a TV2 Házasság első látásra és a Farm VIP című műsoraiból származnak.
Fotó: RTL Sajtó
Extrovertáltság
A társasági embereket könnyen leköthetik azok a műsorok, amelyekben kapcsolatok, szövetségek, konfliktusok és csoportdinamikák kerülnek előtérbe. A szakértők szerint az extrovertált nézőknél különösen vonzó lehet a társas interakció, az izgalom és az az érzés, hogy részesei lehetnek egy közösség történéseinek. Ez azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy minden extrovertált ember realityfüggő lenne.
Fotó: Tv2 Sajtószoba
Introvertáltság
Elsőre furcsának tűnhet, de a skála másik vége is fogékony lehet a műfajra. Korábbi kutatások alapján az extrovertált emberek akár kevesebb realityt is nézhetnek, mivel társas igényeik jelentős részét a való életben kielégítik. Egy introvertáltabb nézőnek ezzel szemben a műsor szereplőinek társasága is adhat valamiféle közösségi élményt. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy aki esténként Házasság első látásrát néz, biztosan magányos. A szakértők szerint inkább inkább csak arról van szó, hogy a média bizonyos helyzetekben részben pótolhatja a társas kapcsolódás élményét.
Fotó: Tv2 Sajtószoba
Nárcisztikus vonások
Ez talán a lista legkényesebb pontja. A médiszakértők azt mondják, bizonyos kutatások alapján a realitynézőknél az átlagosnál erősebb lehet a társadalmi státusz iránti érdeklődés, és ide kapcsolódhat a vágy arra, hogy valaki különlegesnek, sikeresnek vagy mások által elismertnek érezze magát. A műsorok pedig bőven kínálnak ehhez összehasonlítási alapot: ki népszerű, kinek van hatalma a csoportban, ki kerül a középpontba és kit szorítanak ki. Ettől persze senki nem lesz automatikusan nárcisztikus csak azért, mert szereti nézni a valóságshow-kat, de egyes vizsgálatok tanúsága szerint lehet kapcsolat.
Fotó: RTL Sajtó
Nyitottság az új élményekre
A kíváncsiság is komoly szerepet játszhat abban, ha valaki rajong a reality műsorokért. A tapasztalatokra nyitott embereket ugyanis érdekelheti, hogyan élnek mások, miként viselkednek szokatlan helyzetekben, vagy milyen életmódot folytatnak olyan emberek, akikkel a hétköznapokban aligha találkoznának. A szakértők szerint, akik elsősorban kíváncsiságból választják a realityt a fikciós műsorok helyett, új nézőpontokat és élményeket is kereshetnek benne. Egy farmon élő celebtől egy kolumbiai dzsungelig azért akad miből válogatni.
Fotó: Tv2 Sajtószoba
Erősebb igény az izgalomra
A realityk készítői meglehetősen jól tudják, hogy egy békés vacsora ritkán lesz másnapi beszédtéma. Konfliktus, váratlan fordulat, kiesés, szerelem vagy árulás már sokkal inkább. Az efféle műsorok drámája azért annyira vonzó a nézők számára, mert az agy jutalmazó rendszerére is hatást gyakorol, röviden dopaminvezérelt kikapcsolódást kínálhat. A néző tudni akarja, mi lesz a veszekedés vége, ki esik ki, melyik pár szakít, vagy sikerül-e elkapni a menekülő celebet.
Fotó: Mate Krisztian / Tv2 Sajtószoba
Gyakori összehasonlítás másokkal
Van, aki különösen hajlamos arra, hogy önmagát másokhoz mérje, a realityk pedig ehhez szinte végtelen alapanyagot szolgáltatnak. A szereplők külsejétől a párkapcsolataikon át az anyagi helyzetükig szinte minden összevethető a saját élettel. Az összehasonlítás ráadásul lefelé is működhet: egy kaotikus párkapcsolati jelenet láttán például könnyen megszülethet a megnyugtató gondolat, hogy azért nálunk ennyire még nem rossz a helyzet.
Fotó: RTL Sajtó
Élénk fantázia
A reality szereplői egy idő után meglepően ismerősnek tűnhetnek. A néző tudja, kivel járnak, kivel vesztek össze, mitől félnek, és néha még azt is, hogyan isszák a reggeli kávéjukat. Ettől könnyen kialakulhat úgynevezett paraszociális kapcsolat. Ez egyoldalú kötődést jelent: a néző úgy érezheti, hogy ismeri a képernyőn szereplő embert, miközben az természetesen semmit sem tud róla. A fantáziálásra hajlamos embereknél a szakértők szerint ezek a kapcsolatok intenzívebbek lehetnek. Akár azt is elképzelhetik, milyen lenne bekerülni az adott társaságba, összebarátkozni a szereplőkkel vagy hasonló életet élni.
Fotó: Tv2 Sajtószoba
Együttműködő személyiség
A médiaszakértők úgy vélik, az együttműködőbb, mások érzéseire fogékony nézőket jobban érdekelhetik a kapcsolatközpontú műsorok. Akiket viszont elsősorban a manipuláció, az egymásnak feszülő szereplők és a hatalmi játszmák kötnek le, azoknál akár az alacsonyabb együttműködési hajlam is szerepet játszhat. Vagyis az sem mindegy, hogy valaki az esküvő után egymással ismerkedő párokért izgul, a stratégiai szövetségeket figyeli, vagy leginkább arra vár, mikor robban ki végre a következő balhé.
Fotó: Tv2 Sajtószoba
Most akkor káros reality műsorokat nézni vagy nem?
Önmagában egyáltalán nem. A szakértők szerint a hatás nagyban függ attól, mit néz valaki, mennyit nézi, és milyen szerepet tölt be az életében. A reality kikapcsolódást adhat, csökkentheti a stresszt, beszédtémát biztosíthat, és akár önreflexióra is késztetheti a nézőt. Más élethelyzetek és kultúrák megismerésére szintén lehetőséget adhat. A túlzásba vitt fogyasztásnak ugyanakkor lehet árnyoldala is. Az állandó társadalmi összehasonlítás ronthatja az önértékelést, egyes műsorok torzíthatják azt, mit tekintünk normális viselkedésnek vagy kapcsolatnak, a folyamatos konfliktus pedig feszültebbé teheti a nézőt. Éppen ezért a médiafogyasztásra érdemes úgy gondolni, mint az étrendre: nem feltétlenül egyetlen műsorral van probléma, sokkal inkább az egyensúly számít. (Parade)