A nagy találmányokról hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy évek gondosan megtervezett kísérleteinek eredményei. Pedig a tudomány és a technika történetében meglepően sokszor egy rosszul sikerült próbálkozás, egy figyelmetlenül otthagyott kísérlet vagy éppen egy teljesen váratlan mellékhatás vezetett valami igazán jelentős dologhoz. Mutatunk 8 véletlen felfedezést, amelyek egészen más irányt adtak a történelemnek.

Mikrohullámú sütő

Percy Spencer a második világháború után a Raytheon mérnökeként magnetronokkal dolgozott, vagyis olyan eszközökkel, amelyek mikrohullámokat állítottak elő a radarrendszerek számára. Egyik nap azt vette észre, hogy a zsebében lévő csokoládé megolvadt, miközben egy működő magnetron közelében állt. Spencer elkezdett más ételekkel is kísérletezni. A történet szerint többek között kukoricaszemeket tett a készülék közelébe, amelyek hamarosan pattogatott kukoricává változtak. A véletlen megfigyelés végül a mikrohullámú sütő kifejlesztéséhez vezetett.

Penicillin

1928-ban Alexander Fleming baktériumokat vizsgált a laboratóriumában, majd szabadságra ment. Távozás előtt azonban néhány Petri-csészét nem takarított el. Amikor visszatért, az egyik edényben valami furcsát vett észre: baktériumok szaporodtak el benne, kivéve azt a területet, ahol penész jelent meg. Fleming felismerte, hogy a penész olyan anyagot termelhet, amely gátolja a baktériumok növekedését. A megfigyelés végül a penicillin felfedezéséhez vezetett, amely később alapjaiban változtatta meg a bakteriális fertőzések kezelését.

Érzéstelenítés

A dinitrogén-oxidot, vagyis a kéjgázt a 19. században még elsősorban szórakoztatásra használták: az emberek belélegezték, majd a hatása alatt különös és gyakran nevetséges viselkedést produkáltak. Horace Wells fogorvos 1844-ben egy ilyen bemutatón figyelt fel valamire. Egy férfi a gáz hatása alatt megsérült a lábán, de észre sem vette, hogy fájdalmas sérülést szerzett. Wells ebből arra következtetett, hogy a dinitrogén-oxid alkalmas lehet a fájdalom csökkentésére is. Így vált a kéjgáz az érzéstelenítés egyik korai eszközévé.

Szacharin

Constantin Fahlberg 1879-ben a Johns Hopkins Egyetemen kőszénkátrány-származékokkal kísérletezett. Egy munkanap után hazament vacsorázni, és feltűnt neki, hogy valami szokatlanul édes ízű. Hamarosan rájött, hogy az édesség nem az ételből származik: egy, a laboratóriumban használt vegyület maradt a kezén. A felfedezett anyagnak erősen édes íze volt, miközben nem tartalmazott cukrot. Ebből született meg a szacharin, az egyik első mesterséges édesítőszer. 

Viagra

A Viagra története is teljesen más célból indult. A Pfizer kutatói az 1990-es évek elején egy olyan gyógyszert vizsgáltak, amelytől az angina, vagyis a szív csökkent vérellátásával összefüggő mellkasi fájdalom kezelését remélték. A készítmény ezen a területen nem hozta a várt eredményt, a férfi résztvevőknél azonban feltűnt egy másik hatás, amely jóval érdekesebbnek bizonyult. A fejlesztés iránya megváltozott, az eredetileg szívgyógyszernek szánt hatóanyagból pedig végül merevedési zavar kezelésére szolgáló készítmény lett.

Botox

A botulinum toxin ma leginkább a ráncok csökkentésével kapcsolódik össze a köztudatban, eredetileg azonban egészen más célból alkalmazták. Alastair és Jean Carruthers az 1980-as években kis dózisban szemizomproblémák és szemhéjgörcsök kezelésére használta az anyagot. A kezelések során azonban feltűnt nekik egy váratlan mellékhatás: a beadás helyének közelében kisimultak a ráncok. Ebből a megfigyelésből nőtt ki a Botox kozmetikai alkalmazása, amely később az esztétikai kezelések egyik legismertebb eljárásává vált.

Rágógumi

Thomas Adams az 1870-es években chiclével kísérletezett. Ez egy közép- és dél-amerikai fa nedvéből származó természetes anyag, amelyből Adams gumipótlékot szeretett volna készíteni. A próbálkozásai viszont sorra kudarcot vallottak. Egy ponton azonban egyszerűen a szájába vett egy darabot az anyagból, és rájött, hogy rágni kifejezetten kellemes. A sikertelen gumipótlékból végül megszületett az Adams New York No. 1, amelyet az első tömegesen gyártott rágógumik között tartanak számon.

Brandy

A brandy eredete a 16. századig vezethető vissza. A történet szerint egy holland hajóskapitány felmelegítette a bort, hogy csökkentse annak víztartalmát, így kisebb helyen és könnyebben lehessen szállítani. Az elképzelés az volt, hogy megérkezés után egyszerűen vizet adnak hozzá, és visszaállítják az eredeti állapotát. Csakhogy kiderült: a koncentrált ital önmagában is kifejezetten élvezhető. Az így létrejött „égetett bor”, hollandul brandewijn idővel önálló itallá vált. A névből alakult ki később az angol brandy elnevezés. (RD)