Kutatások szerint a többórás tévézés több idegrendszeri kockázattal is együtt járhat.
Egy-egy hosszabbra nyúló sorozatmaraton miatt aligha kell aggódni, a napi többórás tévénézés azonban már más kérdés. Több nagy kutatásban is azt találták, hogy akik rendszeresen hosszú időt töltenek a képernyő előtt, azoknál bizonyos idegrendszeri betegségek gyakrabban fordulhatnak elő, sőt az agyról készült felvételeken is találtak eltéréseket. Persze önmagában ez még nem jelenti azt, hogy maga a tévézés betegíti meg az agyat, hiszen a háttérben az életmód, az alvás, a társas kapcsolatok vagy akár már korábban elindult egészségi változások is szerepet játszhatnak, az eredmények ennek ellenére még érdekesek – írja cikkében a Weborvos.
Fotó: skynesher / Getty Images Hungary
Magasabb demenciakockázat
Egy közel 90 ezer, legalább 55 éves embert vizsgáló kutatásban azt figyelték meg, hogy napi körülbelül két óra tévézés fölött fokozatosan emelkedett a demencia relatív kockázata. A statisztikai számítások szerint a kétórás szint fölött minden további napi egy óra 17 százalékkal magasabb relatív kockázattal társult. Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy a napi két óra lenne valamiféle éles egészségügyi határ: a vizsgálat egy meghatározott idősebb csoportot követett, és azt sem tudta bizonyítani, hogy maga a tévénézés okozta a különbséget.
Fotó: demaerre / Getty Images Hungary
Öt óra fölött
Egy másik, több mint 400 ezer ember adatait elemző kutatás azokat hasonlította össze, akik legfeljebb napi egy órát tévéztek, azokkal, akik legalább öt órát töltöttek a készülék előtt. A sokat tévéző csoportban 44 százalékkal magasabb relatív demenciakockázatot figyeltek meg. Emellett a sztrók esetében 12, a Parkinson-kórnál pedig 28 százalékos különbséget találtak. Ezek relatív kockázatok, tehát nem azt jelentik, hogy a napi öt órát tévéző emberek 44 százaléka demenciás lesz. A számok csupán két vizsgált csoport közötti eltérést mutatják, de ettől függetlenül tény, hogy az eredmények felettébb sokatmondók.
Fotó: skynesher / Getty Images Hungary
A hippocampus méretével is találtak összefüggést
A kutatásban résztvevők közül több mint 40 ezer ember esetében MRI-felvétel is készült, ez alapján pedig a kutatók megállapították, hogy azok esetében, akik hosszabb ideig ültek a tévé előtt, kisebb a hippocampustérfogat, valamint kisebb szürkeállomány-mennyiséget is megfigyeltek. A hippocampus különösen fontos szerepet tölt be a tanulásban és az emlékezésben, ezért az itt tapasztalt eltérések különösen felkeltették a kutatók figyelmét. A felvételekből azonban azt nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy a sok tévézés vezetett-e ezekhez a különbségekhez, vagy más tényezők álltak mögöttük.
Fotó: andresr / Getty Images Hungary
Nem minden képernyő előtt töltött idő egyforma
Érdekes módon a számítógép-használatnál nem ugyanezt a mintázatot találták a kutatók. A napi nagyjából 2,4 órát meg nem haladó szabadidős számítógépezés egy vizsgálatban alacsonyabb demenciakockázattal társult. Ennek egyik lehetséges oka, hogy a számítógép előtt gyakrabban végzünk aktívabb szellemi feladatokat: olvasunk, írunk, keresünk valamit, problémát oldunk meg vagy beszélgetünk másokkal. Ebből egyelőre nem lehet azt mondani, hogy a számítógépezés védené az agyat, inkább arra utalhat, hogy nem önmagában a képernyő számít, az is, hogy közben mit csinálunk.
Fotó: demaerre / Getty Images Hungary
A rendszeres mozgás sem feltétlenül ellensúlyoz mindent
Könnyű lenne arra gondolni, hogy a tévézés azért kapcsolódik kedvezőtlenebb eredményekhez, mert közben órákig ülünk. A kutatások alapján azonban ennél összetettebb lehet a helyzet. A hosszabb tévézés és az agyi egészség közötti kapcsolat akkor is megmaradt, amikor a fizikai aktivitást figyelembe vették. Ebben szerepe lehet annak is, hogy a sok tévézés mellett kevesebb idő jut társas kapcsolatokra, szellemi kihívásokra vagy megfelelő alvásra.
A jelenlegi kutatásokból nem lehet megmondani, pontosan mennyi tévézés számít még biztonságosnak. Annyi viszont látszik, hogy nem árt időnként kikapcsolni a készüléket, felállni, mozogni, találkozni másokkal, és olyan elfoglaltságokra is időt hagyni, amelyek az agyat is aktívan dolgoztatják. (Weborvos)